A magyar állam 12 éves referenciadollárkötvény-kibocsátásra adott megbízást – jelentette szerdán az IFR News. Az év első felében 2 milliárd dollár értékben vonhat be forrást az állam, de közben az a terv, hogy a devizában denominált adósságpapír-kibocsátás idén kevesebb legyen a tavalyinál. A devizás állampapírok a közel 50 ezer milliárd forintos államadósság 21 százalékát teszik ki , további 5 százalék a devizában felvett
A hasonló lejáratú amerikai állampapír hozamához képest 200 bázispont lehet a kamatprémium, amit a hazai kibocsátású dollárhitelpapírok után fizetni kell.
Az új magyar dollárkötvény lejárata 2036. március lesz, ehhez a legközelebb egy február közepén lejáró, 30 éves amerikai van, annak hozama most 3,9 százalék. A Portfolio szerint a 2033-as lejáratú amerikai hitelpapír a referenciakötvény, annak valamivel magasabb, 3,97 százalék az aktuális hozama.
Az időzítés egyébként jónak tűnik a magyar állam szempontjából, októberben még egy százalékponttal magasabban voltak a hosszú amerikai hozamok, sokkal drágább lett volna a forrásbevonás.
Frissítés: Délután a Global Capital arról írt, hogy 4 milliárd dollárnyi vételi ajánlat gyűlt össze a könyvekben, 13 óráig.
Nem ismeretlen a terep
2023-ban több alkalommal értékesített dollárkötvényeket az állam:
- Novemberben 500 millió dolláros rábocsátással a már piacon lévő, 2028-ban lejáró kötvényekre,
- márciusban 150 és 300 millió dolláros rábocsátások történtek (2028-as és 2032-es lejáratokra),
- januárban 4,25 milliárd dollár értékű kibocsátás volt.
Ha a piac arra számít, hogy az amerikai hozamkörnyezet tovább ereszkedik, akkor valószínűleg ráharapnak a magyar dollárpapírokra, a 200 bázispontos prémium vonzereje messzire ellátszik. A kínálat bőséges lesz, a Global Capital szerint tetemes forrásbevonásra készül Törökország (10 milliárd dollár), Lengyelország és Szlovénia is.
A forintpapírokra azonban egyelőre elmarad a kereslet a várttól, ezt láttuk kedden és szerdán is.
Szerény érdeklődés a dkj-aukciókon
Kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 30 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegyet (dkj) hirdetett meg eladásra, de az elsődleges forgalmazóktól csupán 15,7 milliárdra érkezett ajánlat. Az ÁKK végül 14 milliárd forintnyi vételi ajánlatot fogadott el. A fenti dkj-k április 30-án járnak le, az első kibocsátásuk tavaly május 3-án volt. Az aukció átlaghozama a szerény érdeklődés miatt magasabb lett az elmúlt hetek átlagánál: 6,48 százalék.
Az intézményi vevők szerdán sem aktivizálták magukat, a meghirdetett 30 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegyre csak 23 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be, ezt látva az ÁKK 17 milliárd forintnál húzta meg az eladható limit fölső határát. A 12 hónapos dkj-k aukciós átlaghozama 6,7 százalék lett, míg az előző napi másodpiaci hozam (ugyanerre a termékre) 6,52 százalék volt.
Fundamentális okokat nem látunk, kizárólag a piac illikviditásával magyarázható a szerény érdeklődés
– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A magyar kötvények hozamelőnye ugyanakkor továbbra is megvan a régióban, bár valamennyit csökkent. A magyar kötvények árazását segíti, hogy a térségben a magyar jegybank közeljövőbeni lépései a leginkább kiszámíthatók – mondta az Equilor elemzője, aki szerint megkockáztatható, hogy nemcsak az első negyedévben, de 2024 első felében is tartja az ütemet a központi bank, vagyis 75 bázispontos kamatvágásokat hajt végre június végéig. A piac arra számít, hogy a cseh kamatvágások üteme lassabb lesz a magyarnál, míg a lengyeleknél teljesen kiszámíthatatlan most a monetáris politika.
A fenti ábra azt mutatja, hogyan árazza előre a kötvénypiac a jegybank lépéseit, vagyis a kamatok csökkentését. Az mindenesetre ritka, hogy az alapkamat és a piaci hozam között ilyen nagy, 450-500 bázispontos különbség alakuljon ki.
Hogy alakul a kereslet a hosszú kötvényekre?
A nagy kérdés most az, hogy a hosszú futamidejű állampapír-aukciókon hogyan alakul a kereslet. A másodpiacon kismértékben emelkednek a hozamok, szerdán a 10 éves referenciapapír hozama 6,1 százalékra emelkedett. De mint ahogy a fenti ábrán látszik, akik a fix kamatozású, egy évnél hosszabb hátralevő futamidejű államkötvényekbe fektettek, jelentős hozamra tehettek szert. A MAX index (Magyar Államkötvény Index) a kötvények árfolyamváltozását mutatja, illetve a kamatozásukat is figyelembe veszi.
Jól időzítettek a lakossági befektetők
Az év utolsó hetében a lakossági befektetők zseniális időzítéssel vettek bele az Egyéves Magyar Állampapírokba (1MÁP), amelyből szokatlanul sok, 46 milliárd forintnyi fogyott. Az év utolsó és 2024 első hetében az 1MÁP még egész jó befektetés, amely évi 8 százalék kamatot termel, az Államadósság Kezelő Központ keddi bejelentése szerint január 8-tól viszont be kell érni 6,5 százalék éves kamattal az 1MÁP vásárlóinak.
Az év utolsó hetében valamennyire magára talált a Prémium is, a magánbefektetőknek kínált évi 9,9 százalék induló kamatért (a most kapható PMÁP jövőre vált át inflációkövetővé) 15,3 milliárd forint tőke mozdult meg. Arról, hogy miként vesztette el az első helyet a PMÁP, itt írtunk.
Átalakul az állampapír-kínálat, új kötvények közül válogathat a lakosságA jövő héttől tovább csökken az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegyek kamata. Jön a FixMÁP, és új sorozattal érkezik az átalakított Bónusz Magyar Állampapír. |
