Másfél hónapja új kondíciók mellett fektethetnek be az önkormányzatok a Magyar Államkincstárban: ha van fölös likviditásuk, évi 6,5 százalék kamatot kaphatnak érte.
A tavaly december 19-től kapható Önkormányzati Magyar Államkötvényből (sorozatszáma 2027/Z) a települések január végéig azonban csak alig valamivel több, mint 2 milliárd forintért vásároltak. A visszafogott érdeklődés egyik oka a csökkentett kamat lehet, pedig a 6,5 százalék nem kifejezetten rossz, jelenleg ugyanennyi a lakossági Egyéves Magyar Állampapíré is, amelyből hetente 10 milliárd forint felett vásárolnak a magánbefektetők.
Az előző kibocsátású önkormányzati állampapírból valamivel több, mint egy év alatt közel 33 milliárd forintnyit vettek meg a települések – ennek a sorozatnak az értékesítése tavaly decemberben zárult le. Az állomány 2026 márciusáig évi 8 százalékos megtérülést hoz a kötvénytulajdonos településeknek.
A 6,5 százalékos kamattal azért sem lehetnek elégedetlenek a települések, mert például a hasonló, 3 éves futamidejű piaci államkötvénnyel ennél alacsonyabb, évi 6 százalékos hozamot érhetnek csak el a pénteki ÁKK-referenciahozamok alapján.
A települések számára versenyképes alternatíva lehet a bankbetét is, amely nem biztos, hogy magasabb kamatokat kínál, de a futamidő sokkal rugalmasabb mint a 3 éves állampapíré (évi egyszeri kamatfizetéssel): 1 nap és 12 hónap közt bármennyiben meghatározható. A kamatkondíciók nem nyilvánosak, a települések egyedi ajánlatokat kapnak a pénzintézetektől.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023 végén a helyi önkormányzatok mindössze 63 milliárd forintot tartottak állampapírokban – két hónappal korábban az egyenleg még 82 milliárd volt –, az Önkormányzati Magyar Állampapírok mellett az állomány részei a piaci államkötvények és a diszkontkincstárjegyek is. Tőzsdei részvényben még 3 milliárdnyi önkormányzati sincs, a befektetési alapokban viszont valamivel több, 15,7 milliárd forintot helyeztek el.
Bankbetétben az év végén 1110 milliárd forintot parkoltattak a települések, ez az államkötvény-állományuk 16-szorosa.
Egyébként az önkormányzati betétek is megcsappantak, két hónap alatt 183 milliárd forinttal.
Adózási szempontból nincs különbség abban, hogy az önkormányzat állampapírt vásárol, vagy bankbetétben helyezi el szabad forrásait, egyik után sem keletkezik (kamat)adó-fizetési kötelezettsége. Egy kivétel van, ha a betétet az önkormányzat vállalata helyezi el, akkor a kapott kamat a társasági nyereségadó-alapot növeli.
