Újabb meglepő eszmefuttatást tett közzé a Holdblogon Zsiday Viktor befektetési szakember, azt a kérdést boncolgatva, vajon vághat-e még kamatot az MNB?
Habár a piaci szereplők meg vannak róla győződve, hogy a kamatpálya továbbra is lefelé vezet Magyarországon, de számomra nagy kérdés, hogy egyáltalán vághat-e még kamatot az MNB, ha valóban el akarja érni a céljait
– írja a Holdblogon Zsiday Viktor.
A januári kereseti adatok szerinte arra utalnak, hogy a szűkössége miatt bőven két számjegyű lesz idén a bérek növekedése, amiből viszont következik az is, hogy az inflációs nyomás belföldi komponense erős maradhat. Annak érdekében, hogy elkerüljük az magasan ragadását, az importált inflációnak rendkívül alacsonynak, sőt, inkább negatívnak kellene lennie, ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése ebből a szempontból nem megengedhető.
Talán még az is kijelenthető – folytatta –, hogy nominálisan enyhén felértékelődő forintra lenne ehhez szükség. A probléma azonban az, hogy
a magyar kormány kül- és gazdaságpolitikája miatt a hazai kockázati prémium magas,
azaz mind a belföldi, mind a külföldi szereplők magas kamatszintet várnak el azért, hogy forinteszközöket tartsanak.
Zsiday úgy véli, ha az MNB elszánt az infláció csökkentése és alacsonyan tartása mellett, akkor olyan kamatszintet tart fenn, amely stabilizálja a forint árfolyamát, vagy enyhén erősíti. Más kérdés, teszi hozzá, hogy
ilyen erős bérdinamika mellett valószínűleg egyáltalán nem érhető el az inflációs cél.
Valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi nemzetközi piaci környezetben legalább 7-8 százalékos hozamot várnak el a forinteszközöktől a befektetők, ami nincs messze a mostani 8,25 százalékos alapkamattól. Ezért ha a jegybank tovább csökkenti a kamatszintet, akkor azt kockáztatja, hogy a forint tovább gyengül, az importált infláció erősödik, ami a magas hazai bérdinamika mellett valószínűsíti, hogy az infláció a vártnál magasabb szinten – 5–10 százalék között – ragad.
A KSH adatai szerint idén januárban az előző évhez képest az átlagkereset 14,6 százalékkal nőtt, a medián 16,9 százalékkal emelkedett, ami nagyon erős bérdinamika, s ugyan ez a következő hónapokban csökkenhet, de Zsiday szerint elég valószínű, hogy 10 százalék felett marad még így is.
