Növekvő kockázattal néznek szembe az Oroszországban maradt Európai bankok – figyelmeztet Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki Reutersnek azt is elmondta: az Egyesült Államok arra törekszik, hogy megerősítse a másodlagos szankciókat azon bankokkal szemben, amelyek segítik az orosz háborús erőfeszítésekkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat.
Az Oroszországban üzleti tevékenységet folytató bankokkal szembeni szankcióink keményebb fokozatra kapcsolását vizsgáljuk
– mondta Yellen a Reutersnek adott interjúban, de nem volt hajlandó konkrétumokat mondani, s nem nevezett meg egyetlen bankot sem, amely célkeresztbe kerülhet.
A G7 pénzügyi vezetőinek észak-olaszországi találkozóján Yellen azt mondta, hogy a bankok oroszországi ügyleteivel kapcsolatos szankciókat csak akkor vezetik be, ha erre van okuk, de az oroszországi működés borzasztó sok kockázatot jelent.
Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha az osztrák Raiffeisen Bank International és az olasz UniCredit kivonulna Oroszországból, Yellen azt mondta: úgy gondolja, már kaptak felülről jelzést, hogy legyenek rendkívül óvatosak azzal kapcsolatban, mit csinálnak ott.
A Raiffeisen a legnagyobb európai hitelező Oroszországban. Nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy amerikai nyomásgyakorlás mellett az osztrák hatóságok sürgették a bankot, ejtse azt a megállapodást, mely szerint 1,5 milliárd euróért (1,6 milliárd dollárért) részesedést vásároltak volna az Oleg Deripaszkához köthető Strabag építőipari csoportban. Az osztrák bank végül engedett a nyomásnak.
Biden elnök felhatalmazása alapján
az amerikai pénzügyminisztérium a dorgálástól a bírság kiszabásán át a dollárfizetésekből való kizárásig terjedően alkalmazhat másodlagos szankciókat.
A másodlagos szankciók hatását kár lenne alábecsülni, hiszen az amerikaiak sikeresen blokkolták a nagy kínai bankok pénzügyi közvetítőtevékenységét is az orosz hadiipari beszerzésben. Yellen és más amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők azt mondják, hogy Oroszország gazdasága egyre inkább háborús gazdaság, ami megnehezíti a polgári és a katonai vagy kettős felhasználású ügyletek megkülönböztetését.
Az Oroszországban maradt nyugati bankok, köztük az OTP is, óriási nyereséget realizáltak tavaly, s ennek megfelelően rekordmennyiségű adót fizettek be az orosz költségvetésbe. Az orosz piacon maradt bankok egyrészt a magas kamatszint miatt értek el kiugró profitot, másrészt azon is nyernek, hogy számos orosz bankot nemzetközi szankció sújt, így nem férnek hozzá a nemzetközi fizetési rendszerekhez. Jelenleg a Raiffeisen – és a többi nyugati bank
dobhat pénzügyi mentőövet több millió orosz ügyfélnek,
akik eurót vagy dollárt akarnak külföldre küldeni.
