Arany: a kínai jegybank brutális felhalmozásra készül, de máshonnan is ömlik a pénz a sárga fém piacára
Idén eddig 20 százalékkal emelkedett az arany árfolyama, ezzel pedig kevés befektetési termék tudta felvenni a versenyt. Mondjuk a magyar BUX index pont ilyennek számít az indexet alkotó vállalatok jelentős profittermelő képességének és a továbbra is nyomott értékeltségüknek köszönhetően. A globális befektetők többségét azonban mégiscsak jobban érdekli az arany árfolyamának emelkedése.
Az aranypiac fő hajtóereje a jegybankok vásárlása
A fő hajtóerő a jegybankok vásárlása. Az év első felében a világ jegybankjai – főleg a feltörekvő piaci intézmények – 483 tonna aranyat vásároltak. A kínai, indiai vagy a török jegybank lépett fel többek között a vételi oldalon, de a régiós szereplők közül a lengyel jegybank is jelentős vásárló volt.
Mekkora is ez a mennyiség a piac méretéhez képest? A World Gold Council adatai alapján az elmúlt 10 évben átlagosan évi 569 tonna aranyat vásároltak a jegybankok. Idén ennek a mennyiségnek a 85 százalékát már megvették ezek a szereplők az első félévben, így várhatóan bőven átlag feletti vásárlással zárhatják majd az idei évet. Akár az ezer tonna körüli éves mennyiség sem lenne meglepő, ha változatlan ütemben vásárolnak a monetáris intézmények, ami már igen tetemes mennyiség a 4650 tonna körülire becsült teljes piacon. Egy ekkora vevő pedig már komoly árfelhajtó erővel bír. Szintén beszédes szám, hogy az IMF statisztikái szerint minden eddig kibányászott 6 uncia aranyból 1 uncia a jegybanki tartalékok része.
A kínai jegybank tartalékeszközein belül jelenleg csak öt százalékot tesz ki az arany, de az indiai jegybank esetében is mindössze tíz százalék ez az arány. Összehasonlításképpen a magyar jegybank esetében ez a mérték körülbelül 15 százalék.
A kínai jegybank 25 százalékos arány elérését tűzte ki stratégiai célként az eddigi 5 százalékos szinthez képest,
melyben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a lehetőségéhez képest igyekszik elszakadni az amerikai pénzügyi rendszertől, melyben mérföldkövet jelentett az orosz jegybank negatív tapasztalata, mivel a háború kitörése után az amerikai és európai eszközeit is befagyasztották. Az arany esetében viszont nem kell ilyen jellegű kockázattól tartani. Emellett az arany jegybanki tartalék jellege segíti a jüan elfogadását, mint konvertibilis deviza – ezt máskülönben csak úgy lehetne elérni, ha az ország teljesen liberalizálná pénzügyi rendszerét, amit a kínai államhatalom nem támogat. A kínai jegybank és valószínűleg más feltörekvő piaci jegybankok is még hosszú ideig jelen lesznek az arany keresleti oldalon. Ráadásul más, normál piaci szereplőkkel ellentétben motivációjukból adódóan meglehetősen árérzéketlen szereplők.
A kínai magánszemélyek is két kézzel kapnak az arany után
A másik szegmens, amiben erősödött az arany iránti kereslet, azok a kínai magánszemélyek. Az egyéb befektetési eszközök elérhetősége, illetve a helyi részvény és ingatlanpiac áresése miatt egyre inkább a fizikai arany felé fordulnak a kínai háztartások. És mivel ők is részben kényszerpályán mozognak, így a kínai magánvásárlók is kevésbé árfüggők. Ez is teret biztosíthat a további áremelkedésnek.
Miközben az arany árfolyama emelkedett, az ETF-ek és hasonló jellegű befektetési termékek esetében már negyedévek óta tartó kiáramlás tapasztalható a Covid-pánikban tapasztalható hirtelen felfutást követően. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a befektetők jelentős része elmulasztotta – legalább is eddig – az aranyban rejlő lehetőséget, sőt inkább elfordult az eszköztől. A pénzügyi befektetők pálfordulása, az arany alapokba történő pénzbeáramlás akár további gyors áremelkedést is okozhat. Az amerikai jegybank, a Fed jövőbeli kamatcsökkentései ráadásul még vonzóbbá is teszik a kamatot nem fizető nemesfém tartását.
