Búvópatakká vált az amerikai olajtermelés bővítése a republikánus politikában. Miközben még a Donald Trump kampányát dollármilliókkal támogató olajmágnások is szkeptikusak. Scott Bessent leendő pénzügyminiszter kormányzati hiánycsökkentési tervében is megjelent, hogy az Egyesült Államok napi 3 millió hordó olajegyenértékkel növeli kitermelését. Ez a terv nemcsak kivitelezhetetlennek tűnik, de elemzők szerint, nincs is sok értelme.
Biden elnök alatt a palaolaj-vállalatok rekordmennyiségű olajat és földgázt termeltek ki, mivel a nyersolaj ára a világjárvány mélypontjáról elemelkedett, majd Oroszország ukrajnai inváziója után megugrott. De az iparág szembesül a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulás korai szakaszával, valamint azzal az aggodalommal, hogy a benzinfogyasztás tetőzött az Egyesült Államokban. Ráadásul, a Wall Street hatalmas nyomást gyakorol a krónikusan eladósodott kitermelőkre, hogy hagyjanak fel a készpénzégető beruházásokkal, s részvényvásárlásokkal és osztalékokkal adják vissza a profitot a részvényeseknek.
A WTI árának legalább 65 dollárnak kell lennie hordónként ahhoz, hogy a fúrás nyereséges legyen, s 89 dollárnak ahhoz, hogy a termelők jelentősen növeljék a fúrásokat
– derül ki a Kansas City Federal Reserve legfrissebb felméréséből. Ehhez képest 70 dollár alatt mozog az olajár.
A palaolaj-vállalatok másik korlátozó tényezője a geológia: az olajtermelők kifogytak a prémiumkutakból. Nem véletlen, hogy a legaktívabb amerikai olajtermelő területen, a Permi-medencében fúziós hullámot indított az olajkészletek kimerülése. A jelenlegi technológiával a Permi-medencében működő nagyobb vállalatok 25 évi kitermelhető készlettel rendelkeznek, míg a kisebb cégeknek legfeljebb évtizedes jövőjük van az iparágban.
Ha mégis növelné a kitermelést az amerikai olajszektor. Akkor az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegét csak akkor javítaná a bővülő olajtermelés, ha többet exportálnának. Ennek jelenleg a csővezetékek és tengeri terminálok kapacitása a legfőbb korlátja. Nem véletlenül várják a republikánus kampánytámogatók, hogy a Trump adminisztráció megkönnyíti az infrastruktúra-fejlesztés engedélyezési folyamatát. De ez sem jelent biztosítékot arra nézve, hogy a vállalatok elkezdenek csővezetéket építeni.
Bár a Trump által javasolt 25 százalékos vám a Kanadából és Mexikóból származó összes importra, szintén támogathatná az amerikai olajtermelést, mert jelenleg az amerikai kőolajimport 63 százaléka ebből a két országból érkezik. Nehézséget okozhat azonban, hogy a legtöbb amerikai finomító a kanadai és mexikói nehezebb nyersolajra van optimalizálva, nem pedig a belföldön előállított könnyű változatra.
Arról már nem is szólva, hogy ha az amerikai kitermelés drasztikusan növekszik, akkor valószínűleg csökken a kőolaj világpiaci ára. Ami visszanyesné az olaj- és gázipari adóbevételeket, vagyis ellene hatna a költségvetési hiány tervezett lefaragásának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.