Zuhanórepülésben a londoni tőzsde, Omán és Malajzia is elhúzott mellette

A londoni tőzsdét (LSEG) idén Omán és Malajzia is megelőzte az IPO-ágon megvalósuló – azaz az elsődleges nyilvános részvénykibocsátásból származó – forrásbevonás nagysága alapján meghatározott sorrendben, ami fokozza a nyomást a brit pénzügyminisztériumon, hogy élénkítse némileg a pörgést a Cityben – írja a The Telegraph. 

London lemaradt a globális IPO-versenyben

A Bloomberg által összeállított adatok szerint a londoni tőzsdére idén bevezetett cégek mindössze egymilliárd dollárt kalapoztak össze, ami 9 százalékkal kevesebb, mint tavaly, és mintegy 40 milliárd dollárral vannak lemaradva az amerikai tőzsdére lépő vállalatoktól, amelyek a kínaiakat megelőzve a lajstrom első helyére ugrottak.

A zsugorodó IPO-forgalom következtében pedig az Egyesült Királyság négy helyet rontva a 20. helyre csúszott vissza az IPO-kból származó forrásbevonás világranglistáján. London mellett elhúzott például Omán is, annak ellenére, hogy az ottani börze mérete éppen csak eléri a londoni tőzsde 1 százalékát. Malajzia és Luxemburg szintén megelőzte a brit fővárost, de előkelőbb helyen áll 

• Ausztrália, 
• Szaúd-Arábia, 
• sőt még Lengyelország is.

Az LSEG vezetősége persze vitatja a lemaradást, és rámutatnak, hogy továbbra is világszerte a harmadik legnagyobb forgalmú tőzsdei helyszín a brit birodalom egykori központja a teljes tőkebevonást tekintve, ami magában foglalja a tőzsdén már jegyzett vállalatok tőkeemeléseiből befolyt összegeket is.

A Bloomberg adatai azonban egyértelműen jelzik a brit tőzsde előtt álló jókora kihívásokat. Az 1801-ben alapított börze egykor New Yorkkal és Hongkonggal versengett a globális elsőségért, és a Dealogic pénzügyi elemzőcég adatai szerint még egy évtizede is a világ harmadik legforgalmasabb tőzsdéje volt az IPO-k nagyságrendjét alapul véve New York és Kína mögött. Mára azonban a Dealogicnál is a 18. helyre esett vissza a City.

Nem csupán az IPO-kkal van gond

Ráadásul nem csupán az IPO-kkal van gond, hanem a már egyszer Londonban jegyzett cégek is előszeretettel távoznak. Hétfőn például az FTSE 100-as listán szereplő Ashtead ingatlankezelő óriásvállalat fordított hátat Londonnak, közölve, hogy a New York-i parketten folytatja tőzsdei pályafutását.

Korábban ugyanezt a lépést tette meg a CRH építőanyag-gyártó csoport, a TUI utazási iroda, a Smurfit Kappa csomagolóanyag-szállító és a Flutter Entertainment fogadásszervező, amelyek mind elhagyták a londoni parkettet, vagy másodlagos helyszínt is választottak a tőzsdei jelenlétre.

Eközben 14 éves csúcsra emelkedett a felvásárlások miatt az angol tőzsdéről kilépő vállalatok száma. Így járt idén mások mellett a brit királyi posta (Royal Mail), a Hargreaves Lansdown, a Virgin Money, a Direct Line és a Britvic is. 

Az új tőzsdei bevezetések lassulása és a meglévő vállalatok kivonulása együttesen odavezet, amit az elemzők „végzetes huroknak” neveznek. A Goldman Sachs szerint a fúziók és felvásárlások (M&A) fellendülése nyomán az Egyesült Királyság tőkepiaca története leggyorsabb ütemében megy össze. 

Ahogy pedig a piac zsugorodik, egyre nehezebbé válik a döntési helyzetbe került üzletembereket a londoni tőzsdei jelenlét előnyeiről meggyőzni.