Ennyi volt? Kiszáradhat az egyik legnépszerűbb magyar tó, már alig maradt benne víz – sokkal nagyobb a baj, mint látszik
Óriási a baj a tihanyi Belső-tónál, hiszen mára szinte felismerhetetlen a hely, amit sokan a tópart nyugalmáért, a víz csendes csillogásáért és a páratlan tihanyi panorámáért szerettek.
Szinte teljesen kiszáradt a tihanyi Belső-tó
A Veol írása szerint a tihanyi Belső-tó visszahúzódott, felfedve az eddig víz fedte részeket. A mederből fatörzsek kiszáradt gyökerek és gémeskutak bukkannak fel, a föld repedezett, helyenként fehéren csillog. A tó közepe felé haladva apró vízfoltok maradtak csak meg a nagy vízfelület helyén.
A szomorú helyzet oka a szakemberek szerint elsősorban a csapadékhiány, az elmúlt években rendszeresen visszatérő aszály nem kímélte ezt a tavat sem. Évek óta kevesebb eső hullik, mint amennyire a tó és a környék rászorulna.
A tihanyi tavak összefüggnek egymással, így ha a legmagasabban fekvő Belső-tó szintje ennyire drasztikusan csökken, az az egész vízrendszer állapotát tükrözi.
Bár a lap írása szerint a táj szépsége még így sem tűnt el, ám mint írják, látványosan más lett.
A Balatont nem kell félteni
Október elején járták be a sajtót az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai, miszerint két hét leforgása alatt 5 centiméterrel csökkent a Balaton vízszintje. Az Energiaügyi Minisztérium akkor már kijelentette, hogy „pánikra nincsen ok”, miközben olyan felvételek készültek, hogy már sétálni lehet a Balaton medrében.
Az ősz folyamán a Magyar Tudományos Akadémia konferenciát rendezett Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett? címmel. Az eseményen a sajtó beszámolója szerint elhangzott, hogy a vízszint ingadozására, csökkenésére a társadalomnak is reagálnia kell, méghozzá leginkább azzal, hogy
nem esik pánikba tőle.
A Világgazdaságnak korábban Pali Róbert, a Balaton Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy be kellene fejezni a pánikkeltést. „Ez nem egy rendkívüli helyzet. Fontos lenne, hogy a társadalom értené, hogy ez egy természet által visszatérő jelenség”.
Az akadémia konferenciáján elhangzott, hogy a társadalom ingerküszöbét lejjebb kell vinni a Balaton vízszintjével kapcsolatban, el kell fogadni, hogy ha kevesebb víz van a tóban, az még nem tragédia. A klímaváltozás azonban egyre erőteljesebben érezteti hatását Magyarországon, elsősorban a vízgazdálkodáson keresztül.
Az elmúlt másfél évtizedben a hazai felszíni vízkészletek átlagosan 14 százalékkal csökkentek az előző harminc évhez képest. A kormány szerint ezért a víz helyben tartása és pótlása nemzeti üggyé, stratégiai kérdéssé vált.
