Orbán Viktor figyelmeztetett: néhány szakma meg fog szűnni – "Ez például halálra van ítélve az írások szerint"
A kormány az elmúlt években több döntést is hozott, hogy növelje a műszaki végzettségűek arányát, ugyanakkor az elmúlt időszak mesterséges intelligenciával foglalkozó elemzései arra figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy számos jelenlegi szakma megszűnhet vagy gyökeresen átalakulhat, ezért most erre az új korszakra kell felkészülnünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Kapu Tibor űrhajóssal folytatott beszélgetésen szerda este a Mandiner Díjátadó Gálán.
A kormányfő hangsúlyozta: a jövő munkaerőpiacán más típusú képességekre lehet szükség, ezért a következő időszak fő kérdése, milyen új műszaki és technológiai képzési formákat kell kialakítani ahhoz, hogy Magyarország versenyképes maradjon.
A mesterséges intelligenciáról szóló írások egy tekintélyes része arra figyelmeztet minket döntéshozókat, hogy néhány szakma meg fog szűnni.
Orbán Viktor szerint lehet, hogy ennek fényében teljesen újra kell gondolni azt, hogy milyen szakmák képzésére teszik a hangsúlyt. Példának hozta fel, hogy a jelentések szerint az új technológia megtizedeli az informatikusok szakmáját.
A miniszterelnök szerint a döntéshozóknak nem arra kell koncentrálniuk, hogy mi van, hanem arra, hogy mi lesz. A kormányfő úgy látja, hogy a jövőben másfajta képességekre lesz szükség, például a műszaki képzéseknek sajátos másfajta formákat kell kitalálni.
A Nyugat nem egyenlő az egész világgal
A kormányfő szerint gyakori hiba, hogy a nyugati politikai folyamatokat az egész világra érvényes mintának tekintik, miközben a világ nagy részén éppen ellenkező folyamatok, az "erők összeadásának" korszaka zajlik.
A nyugati világban tapasztalható politikai és társadalmi polarizáció nem globális jelenség, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák sajátossága.
Úgy fogalmazott: számos, gyorsan fejlődő országban új gazdasági és társadalmi erőközpontok emelkednek fel, amelyek növekedést, szerveződést és stabilitást teremtenek.
Ezzel szemben a nyugati világban a polarizáció fő oka szerinte a politikai és gazdasági sikertelenség, valamint a modern demokratikus kormányzati forma működésképtelensége a jelenlegi globális környezetben.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában csökken az életszínvonal, a családoknak egyre többet kell dolgozniuk a jelenlegi életszínvonal fenntartásáért.
A nyugati kormányzati modell nem teszi sikeressé azokat a társadalmakat, amelyekben létrejött - mondta. Hozzátette: amikor egy rendszer sikertelen, a politikai küzdelem szükségszerűen a felelősségkeresésre és nem megoldások nyújtására épül, ami tovább erősíti a megosztottságot.
A miniszterelnök úgy vélte,
az európai demokráciák nem tudnak választ adni a kor három legfontosabb kulcskérdésére: a háborúra, a migrációra és a gazdasági versenyképesség romlására.
Megjegyezte: a kutatás-fejlesztés, a technológiai fejlődés és a szabadalmak terén Európa jelentősen lemaradt, miközben olyan országok, mint Kína, "mindenkit agyonvernek" versenyképességben.
A miniszterelnök szerint nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem mindezek rendszerszintű problémákra utalnak.
Van egy általános, demokrácia és demokratikus kormányzati rendszerproblémánk, amely miután sikertelen, szükségszerűen csak a felelősök megkeresésében tud politikai támogatást gyűjteni, megoldások kínálásában azonban nem - fogalmazott.
Szerinte a megoldás nem politikai retorikában, hanem olyan kormányzati formák és intézkedések megtalálásában rejlik, amelyek választ adnak a kor meghatározó kihívásaira.
Orbán Viktor kijelentette: Magyarország 2010 óta olyan politikai és gazdasági rendszert épített ki, amely szerinte hatékony válaszokat ad a háború, a migráció és a versenyképesség kérdéseire. Úgy fogalmazott: szerencsések vagyunk, mert Magyarország sikeres ország, még ha itthon és külföldön is akadnak, akik ennek ellenkezőjét akarják velünk elhitetni.
A miniszterelnök szerint a magyar modell alapja a stabil, erős kormány és a mögötte álló széles társadalmi többség, amely "politikai akarattá fordítható" és képes "sikert létrehozni".
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország sikeresen maradt ki abból a "sikertelenségből fakadó polarizációból", amely szerinte a nyugati országokat jellemzi és a magyar közélet polarizáltsága is alacsonyabb, mint más nyugat-európai országban.
Kapu Tibor és a magyar űrkutatás sikert adtak Magyarországnak
A magyar űrkutatás jövőjével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a Hunor program és a Kapu Tibor sikeres küldtetése azért is fontos, mert segített abban, hogy ne vesztesként, hanem győztesként tekintsünk magunkra.
A magyar politikai küldetés lényege, amelyen minden magyar kormánynak gondolkodni kell, hogy történelmileg vesztes helyzetből győztes nemzetet kell csinálni - fogalmazott.
A magyarok a sikert a Nobel- és Oscar-díjak vagy az olimpiai aranyérmek számában mérték, valamint a futballválogatott mindenkori teljesítményében, és most ehhez csatlakozott az űrkutatás területe is.
Azzal, hogy 40 év után megint van magyar űrhajós, azt mutatja, hogy komoly súllyal vagyunk jelen egy olyan területen, amely az emberiség jövőjének alakításában még nagyobb szerepet játszik.
Ezért a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége és történelmi hivatása, hogy támogassa az űrkutatást - húzta alá.
Nem csak a vállalati túlélés egyik kulcsa: három területen dübörög igazán a mesterséges intelligencia – így rajzolja át a gazdaságot 2030-ig
A mesterséges intelligencia ma már nem pusztán technológiai hívószó, hanem a vállalati túlélés és versenyképesség egyik kulcsa – derült ki lapunk IT-vezetőket megszólaltató körképéből. Az IBM Magyarország, az ICT Global és a Kontron szakértői szerint 2030-ra alapvetően átalakul a gazdaság, az MI pedig nem elveszi, hanem újraszabja a munkát. A magyar mesterségesintelligencia-stratégia ennek a változásnak a keretét adja, mérhető célokkal és nemzeti szinten összehangolt fejlesztésekkel.
