Fontos változás jön jövő év elejétől a magyar befektetők számára: a januárban indított tartós befektetési számlák (TBSZ) idő előtti feltörése után a személyi jövedelemadón (szja) felül már szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell majd fizetniük a befektetőknek, mivel a kormány bezár egy olyan kiskaput, amelyet korábban sokan használtak adóterheik csökkentésére. Akik viszont még az idén megnyitják a számlát, mentesülnek a változás következményei alól.
A TBSZ-számlán tartott befektetés három éven belüli feltörése esetén 13 százalékos, három és öt év közötti felbontásakor 8 százalékos lesz a szocho mértéke, öt év után azonban továbbra is teljesen adómentesen lehet felvenni a nyereséget. A változtatásra azért volt szükség, mert a kormány szerint sokan visszaéltek a TBSZ-ek eddigi konstrukciójával oly módon, hogy befektetéseiket a jogalkotó szándékával ellentétesen az ötéves határidő előtt feltörték, és mivel a TBSZ-en keletkező nyereség tartós befektetésből származó jövedelemnek minősült, nem pedig kamatjövedelemnek, ezért szochót már így sem kellett fizetniük a profit után, csak szja-t.
Ezt a kiskaput a kormány jövőre bezárja, így a szocho-kötelezettség a jövőben az alábbiak szerint alakul.
A kamatadó, azaz a személyi jövedelemadó mértéke azonban nem változott. A három éven belüli feltörés esetén 15 százalék, három és öt év között 10 százalékos szja-t szükséges fizetni.
Az elmúlt években látványosan emelkedett a tartós befektetési számlák száma: az idei első fél évben már 357,5 ezer értékpapírszámlát tartottak nyilván a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, közel százezer számlával többet, mint két évvel ezelőtt. Az értékpapír-állomány is gyarapodott, csaknem 2 ezermilliárd forinttal növekedett 2022 óta. A legutóbbi adatok szerint összesen 5367 milliárd forint van a TBSZ-számlákon – mutattak rá nemrég a Grantis szakértői.
A lakossági állampapírok iránti kereslet fokozása érdekében – amelyek segítik a megtakarítások reálértékének megőrzését – 2023. július 1-jén hatályba lépett intézkedés alapján a magánszemélyeknek kamatjövedelmeik után a 15 százalékos kamatadót (szja), valamint 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük.
A kiterjesztett szochót olyan megtakarítási formák esetén kell megfizetni, ahol keletkezik kamatjövedelem, ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások.
A kormány céljaival összhangban azonban nem kell szochót fizetni az ingatlanalap-befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem után, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek a szja-törvény alapján kamatadómentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény, valamint a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.