Döntött az EKB, Christine Lagarde ismertette a kamatvágás hátterét
A piaci és elemzői konszenzussal teljes összhangban 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó kamatlábat az Európai Központi Bank (EKB) monetáris tanácsa a szervezet januári ülésén, 2,75 százalékra enyhítve a betéti kamatlábat az eurózóna területén. A döntés hátterében a térség gazdasági kilátásaival kapcsolatos aggodalmak mellett a kedvező inflációs trendek állnak az EKB közleménye szerint, melynek részleteit Christine Lagarde, a testület elnöke fejtette ki beszédében.
Döntött az EKB, elmaradt a meglepetés
A friss kamatdöntés után a EKB fontosabb rátái az alábbiak szerint alakulnak:
- aktív oldali rendelkezésre állás kamata: 3,15 százalék,
- irányadó refinanszírozási kamatláb: 2,9 százalék,
- betéti kamatláb: 2,75 százalék.
Az EKB kamatvágást bejelentő közleményéből kiderül , az infláció elleni harc jó úton halad, ezért a monetáris tanács úgy látja, a 2 százalékos inflációs cél a jelenlegi trendek alapján már az idén elérhető lehet. A közlemény kiemelte, hogy a bérnövekedés üteme ugyan lassul, egyes szektorokban viszont még mindig jelentős fizetésemelkedést látni, mivel a múltbéli sokkokat még csak mostanra tudta lekövetni a bérnövekedés. A mögöttes trendek viszont egyértelműen kedvezők, ezért a tanács
nem látja akadályát annak, hogy az infláció fenntartható módon a 2 százalékos cél környékére szelídülhessen.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az EKB közleménye rámutatott, a jövőkép egyértelműen kihívásokkal tarkított a monetáris unióban, de a növekvő reálbérek és a jegybanki oldal enyhítései idővel kellően keresletserkentőnek bizonyulhatnak a háztartások és vállalkozások hitelfelvételi költségeinek enyhítésén keresztül.
Lagarde: az eurózónában nem lesz jegybanki bitcointartalék
A döntés közzétételét követő sajtótájékoztatójának elején Christine Lagarde, az EKB elnöke kiemelte: a monetáris unió gazdasága stagnált a negyedik negyedévben, a fogyasztói bizalom gyenge, a lakossági költekezés pedig egyelőre nem kapott lendületre. A munkaerőpiac továbbra is erős, az olcsóbb hitelek és a reálbérek növekedése együttesen fellendíthetik a gazdaságot középtávon, a rövid távú kilátások azonban továbbra sem kirobbanóak.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is lefelé mutatnak,
köszönhetően a geopolitikai feszültségeknek és a kibontakozó gazdasági töredezettségnek.
Lagarde újságírói kérdésre elmondta, a mai kamatvágási döntés egyhangúlag született a monetáris tanács ülésén, azt pedig egyelőre nem látják, hol áll majd meg a lazítási dömping, ennek sem tempójáról, sem végpontjáról nem lehet még biztosat tudni -– emelte ki Lagarde. A neutrális rátáról (az a kamatszint, amely mellett a monetáris politika nem serkenti és nem is fogja vissza a gazdaságot) elmondta, ennek vélt szintjét napokon belül frissítik az EKB közgazdászai. A neutrális ráta eddig 1,75 és 2,5 százalék között volt a szakértők szerint az eurózónában.
Az 50 pontos vágás lehetősége még csak fel sem merült a mai döntéssel kapcsolatban.
A bitcoin stratégiai tartalékká tételéről, amit szerdán a cseh jegybank feje vetett fel, Lagarde elmondta, nem gondolja, hogy az EKB-nál valaha is bitcoinba forgatnák tartalékaikat, mert fontos, hogy azok mindig elérhetők, likvidek és biztonságosak legyenek.
Az EKB elnöke kiemelte, az inflációs pálya alakításában kifejezetten fontos lesz a szolgáltatások áremelkedéseit figyelemmel követni, mivel a pénzromlás a szegmensben 4 százalék környékén ragadt, jóval magasabban, mint az átfogó mutató. Lagarde szerint ezen a soron nem is várnak a 2 százalékos szint eléréséig, de fontos lenne, hogy ez a mutató is javuljon, hogy elkerülhetők legyenek a kellemetlen fejlemények.
