Kockázat nélkül nincs hozam

Jellemző első gondolat a passzív befektetésnél: vegyünk állampapírt, nagy baj nem lehet, ha a magyar állam magyar forintban fizet nekünk. Most, hogy a 2023-es inflációt fizető állampapírok elkezdték kifizetni a megígért kamatokat, jön a kérdés: mibe fektessünk, ami nem annyira kockázatos, mégis többet fizet, mint a tavalyi éves átlagos infláció, és képes megtartani a pénzünk reálértékét.

Kezdjük kicsit távolabbról! Nem kell Ádámig és Éváig visszamenni, de érdemes keretet adni a jelenlegi helyzetnek. Volt egy energiaválság, amikor a holland tőzsdén kereskedett földgáz ára elérte a 340 euró megawattóránkénti árat, az MNB pedig gigászi magasságokba emelte a transzmissziós csatornát, és az alapkamat is 13 százalék volt, e mellé társult az infláció emelkedése is. Ebben az időszakban is finanszírozni kellett az államháztartást, a hatalmas költségek miatt a magyar állam előrukkolt az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírral, amit csak lakossági ügyfelek tudtak venni, ezzel is ösztönözve őket, hogy ne folyószámlán tartsák a megtakarításaikat minimális betéti kamattal, hanem jóval magasabb kamatok mellett kvázi finanszírozzák az ország működését. Jó is volt az irány, a magyar családoknak több száz milliárd forint kamatot fizetett ki az állam.

Akinek volt likvid pénze, próbálta a lehető legjobban fialtatni, észszerű volt tehát, hogy forintban denominált kötvényt vásárolt. Január 20-tól egészen július 26-ig fizetnek kamatot az inflációkövető állampapírok, így ha nominálisan nézzük a kötvénybe fektetett pénzünk idén, átlagosan 19 százalékkal többet ér, ellenben ha a reálértékét nézzük az euróval vagy dollárral szemben, már kevésbé rózsás a helyzet. A magyar fizetőeszköz 2023. december 31. és 2024. december 31. között az euróval szemben 7,13 százalékot, míg a dollárral szemben 8 százalékot gyengült.

Az inflációkövető állampapírok között válogatva látható, hogy a tavalyi kamatok töredékét fizetik most már, 3,95–5,20 százalék között vannak az új hozamszintek. Akkor mibe fektessünk? Erre több válasz is van. Egy lusta portfólióba egyértelműen jó választás lehet a diszkontkincstárjegy vagy Bubort követő változó kamatozású kötvény most, hogy a kamatvágás dinamikája csökken. Ugyanakkor maradt még néhány vonzóbb lakossági kötvény is akár fix, akár változó kamatozással.

Ezeknél azonban izgalmasabb választás lehet – ám kockázati besorolása magasabb –, ha egy vállalat által kibocsátott, nem forintban denominált kötvényt veszünk és fedezeti forward ügyletet nyitunk a kamatfizetés időpontjára. Ezzel a kötvény által kapott kamatot is megkapjuk, valamint a két deviza közötti kamatkülönbözetet is a jelenlegi, viszonylag magas árazás mellett. Figyelembe kell venni több szempontot is egy hasonló jellegű befektetésnél, először is, hogy mennyi kamatprémiumot fizet a vállalati kötvény, milyen gyorsan tudjuk eladni az értékpapírt, vagyis milyen likvid az eszköz, valamint a devizaárfolyam-változást is. Ha gyengül a forint, ami elég gyakran előfordult a történelemben, potenciális devizaárfolyam nyereségtől fosztjuk meg magunkat, mivel a deviza fedezeti ügyletnél rögzítettük az árat, de ez a kamattartalom miatt egy lényegesen magasabb ár lehet. Ellenben, ha erősödne a magyar fizetőeszköz, a forward kötés miatt akár extra nyereség is elérhető az árfolyamváltozáson.

Summa summarum: a magyar kötvénypiacon vannak még jó lehetőségek, csak kicsit alaposabban meg kell vizsgálni a piacot. Egy alvó kötvényportfólióval is el lehet érni forintban számolva két számjegyű hozamot kis gondozással és újra allokálással, ezért persze kell egy kis kockázatot is vállalni.