Osztalék: kinyílt a pénzcsap, ezek a cégek fizetik a legtöbbet
A 2023-as rekordévet is túlszárnyalva, minden eddiginél több osztalékot fizettek ki részvényeseiknek a tőzsdei cégek tavaly világszerte. A globális osztaléktömeg 5,1 százalékkal, 1,75 ezermilliárd dollárra nőtt 2024-ben, idén pedig még ez a csúcs is megdőlhet a Janus Henderson alapkezelő szerint.
A 379 milliárd dollárnyi ügyfélvagyon útját egyengető brit-amerikai eszközkezelő friss prognózisa szerint 2025-ben újabb 5 százalékkal, 1,83 ezermilliárd dollárra hízhat az az összeg, amelyet a világszerte tőzsdén jegyzett nagyvállalatok visszaoszthatnak befektetőiknek a megtermelt eredményükből.
A tőzsdézőknek már tavaly sem lehetett okuk panaszra, az alapkezelő összesítése szerint ugyanis soha nem látott pénzeső hullott rájuk a megugró eredményükből bőkezűen fizető tőzsdei vállalatok révén.
Megértek az osztalékfizetésre a technológiai óriások
A bővülés ráadásul meglehetősen széles körű volt, az 1200 legnagyobb részvénytársaság 88 százaléka ugyanis felsrófolta, vagy legalább szinten tartotta a kifizetés összegét. Az új rekordhoz azonban az első alkalommal osztalékot fizető technológiai óriáscégek is kellettek, a Meta, az Alphabet, valamint az Alibaba triója a globális osztalékbővülés egyötödét adta.
A legnagyobb osztalékfizető címét egy negyedik amerikai technológiai nagyágyú, a Microsoft hódította el, amely ezzel duplázott 2023 után.
A második legnagyvonalúbb cég az első számú amerikai olajtermelő Exxon Mobil lett, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a brit HSBC nagybank állhatott fel.
Az osztalékfizetők legfelső elitjébe mellettük három kínai (China Construciton Bank, PetroChina, China Mobile Limited), valamint további négy amerikai társaság, az Apple, a Chevron, a JPMorgan és a Johnson & Johnson került be.
A tíz leggálánsabb osztalékfizető vállalat összesen 145,9 milliárd dollárt juttatott vissza közvetlenül a részvényeseknek, ezzel a teljes globális kifizetés 8,4 százalékát adták.
A bankok is felpörgették a részvényesi kifizetést
Az egyes szektorok közül a pénzügyi vállalatok, ezen belül is a bankok jártak az élen, a globális osztaléktömeg növekedésének felét ezek a társaságok adták. A távközlési cégek, a biztosítási, építőipari vállalatok, valamint a tartós fogyasztási cikkeket gyártók körében szintén két számjegyű volt a bővülés.
A két leggyengébben teljesítő ágazat a bányacégek és a közlekedési vállalatok voltak, melyek együttesen 26 milliárd dollárral vágták vissza osztalékukat 2023-hoz képest.
Ami a kifizetések földrajzi megoszlását illeti, világszerte 17 országban is csúcsosztalékot szórtak ki a tőzsdei cégek. Az Egyesült Államokban 651,6 milliárd dolláros új osztalékrekord született, ami 8,7 százalékos éves bővülés. A japán vállalati kifizetések 15,5 százalékkal ugrottak meg, ennek köszönhetően a helyi cégek is rekordszintű, 86 milliárdos kifizetéssel örvendeztették meg a részvényeseket.
Jó évük volt az európai vállalatoknak is, melyek átlagosan 5,6 százalékkal növelték a közvetlen részvényesi juttatás mértékét. Kínában az Alibaba hozzájárulásának köszönhetően hatodával bővült az osztaléktömeg, az ázsiai csendes-óceániai térség azonban még így is 2 százalékos visszaesést regisztrált.
Zelenszkij köszöni, így nem akar az EU-tagja lenni: az ukrán elnök egyre türelmetlenebb és dirigál – „nélkülünk nem létezik ez európai projekt!"
Négyemeletnyit ássa be magát a föld alá az oroszok szörnye: Kijevre rá sem ismerni, akkora a pusztítás – bevethették Putyinék, amitől mindenki rettegett
Túl sok lett a külföldiekhez kötött bűnügy, szigoríthatja a beutazást a magyarok számára is olcsó ország
