Lehetne csökkenteni az amerikai gyógyszerárakat, de azt a fejlett világ is megérzi majd
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz amerikai fogyasztók átlagosan háromszor annyit fizetnek a gyógyszerekért, mint a fejlett országok betegei: egy pár példát kiemelve, a Novo Nordisk Wegovy nevű fogyasztószerének havi adagja például Amerikában 1349 dollár, míg ugyanez a szer Németországban 328 dollár, a Keytruda nevű rákgyógyszerért pedig Amerikában 191 ezer dollárt kell fizeti, Japánban ugyanez csak 44 ezer dollárba kerül a Bloomberg gyűjtése szerint. Ezeket a hatalmas különbségeket látva távolról sem lehet meglepő, hogy Donald Trump visszatérő elnök is a zászlajára tűzte a gyógyszerárak csökkentését.
Több okuk van a kirívóan magas gyógyszeráraknak
A gyógyszerárak csökkentése nem egy új keletű célkitűzés Amerikában, a döntéshozók évtizedek óta küzdenek azért, hogy a lakosságnak kevesebbet kelljen fizetnie a sok esetben életmentő gyógyszerekért, sikerre viszont kevés próbálkozás jutott, mivel Amerikában – a fejlett országok közül egyedülálló módon – a lakosság a munkáltatóján keresztül kapja a biztosítását, nem közvetlenül az államtól az utóbbinak így közvetlen beleszólása nincs az árak alakulásába, hiszen azokat magánvállalatok üzletelik le egymás között. Ez pedig a számos áttéten keresztül, végső soron, drasztikusan megemeli az árakat a végfogyasztó számára sok esetben.
A dolog azonban sokszor nem ennyire egyszerű: a hatalmas gyógyszeripari bevételek tették ugyanis például lehetővé az amerikai gyógyszeripari vállalatok számára, hogy a globális innováció éllovasai lehessenek, ezeket a kutatásokat ugyanakkor áttételesen maguk az adófizetők finanszírozták – akik utána csillagászati áron jutnak hozzá a fejlesztések eredményeként létrejövő gyógyszerekhez és így tovább. A gyógyszerek árait így egy tollvonással csökkenteni kifejezetten nehéz, ugyanis a jelenlegi magas kiadások finanszírozzák az áttöréseket, sokszor a világon elsőként, ezek kivétele a rendszerből viszont megakaszthatja a fejlesztéseket.
Ami viszont kétségtelen, hogy más országok sikeresen tudták csökkenteni ugyanazon gyógyszerek árait, ami Amerikában nem sikerült helyben, az amerikai kormányzat pedig most pont ebbe a sikerbe szeretne kapaszkodni legújabb erőfeszítésével:
a fejlett országokhoz igazítaná, hogy egyes gyógyszergyártók mennyi pénzt kérhetnének el az Amerikában értékesített gyógyszereikért,
ezt hívják most a most-favored-nation megközelítésnek.
A kormányzat a lépéstől azt reméli, az úgy csökkentené az amerikai árakat, hogy a többi fejlett ország között elosztva emelné meg azokon a piacokon is az árakat – a folyamat végén csökkenne a különbözet az amerikai és a fejlett piaci árak között, aminek eredményeként a világ többi országa is nagyobb részt vállalna a kutatás-fejlesztés költségeinek viseléséből, csökkentve ezzel az amerikaiak terheit. A jelenség egyébként nem csak az amerikaiaknak szúrt szemet, számos gyógyszeripari vezető ugyanis már jelezte: egyetértenek abban a kormánnyal, hogy jobban kellene szétszórni világszinten a k+f finanszírozást.
