Hosszú távú fundamentumok támaszthatják meg az urán árfolyamát
Az elmúlt időszakban reneszánszát éli az atomenergia: az erőteljesen növekvő áramfogyasztás, az ellátásbiztonság iránti igény és a dekarbonizációs célkitűzések mind a nukleáris kapacitások bővítése, illetve az urán felé mutatnak. Bár az elmúlt években egyre nagyobb mértékben növekedett a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben, az időjárás-függőség komoly korlátot jelent.
Megfordult a trend, még a németek gondolkodóba estek
A 2011-es fukusimai katasztrófát követően jó néhány atomerőművet leszereltek vagy felfüggesztettek, azonban ez a trend mára megfordult. Számtalan ország kezdett atomerőművek építésébe és a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbításába.
Még az új német kormány is bejelentette, hogy megvizsgálná a megmaradt atomreaktorok újraindításának lehetőségét.
Az előrejelzések szerint a nukleáris reaktorok globális száma és teljesítménye jelentősen nőhet a következő évtizedekben.
Több mint 60 reaktor építése folyik világszerte, és további terveket jelentettek be.
Az Európai Bizottság nemrég megjelent tervezete szerint az uniós tagállamok 2050-ig a jelenlegi 98 gigawattról 109 gigawattra növelnék nukleáris kapacitásaikat, míg Kína az ötéves tervében 15 éven belül 150 új reaktort és 200 GW beépített kapacitást irányoz elő.
Amerikában Donald Trumppal került fókuszba az atomenergia
Amerikában Donald Trump újbóli színre lépését követően került ismét fókuszba az atomenergia. Az amerikai elnök májusban aláírt végrehajtási rendeletekkel szabad utat engedett a kereskedelmi nukleáris energiának és az atomerőmű-építéseknek az Egyesült Államokban, ami korábban lassú és drága folyamat volt.
Az új rendeletek kötelezték a szabályozó hatóságot (NRC), hogy 18 hónapon belül döntsön a reaktorengedélyekről, emellett a hazai uránbányászat fellendítése, az urándúsítási kapacitások bővítése is a célok között szerepelt.
A fő cél, hogy 2030-ra az Egyesült Államokban tíz nagyméretű reaktor építése legyen folyamatban, valamint hogy 2050-re 300 GW nettó új nukleáris kapacitás kerüljön telepítésre.
A szabályozói környezet változása mellett a mesterségesintelligencia-adatközpontok ugrásszerű terjedése is katalizálja az atomenergia újbóli fellendülését. Az adatközpontok energiaellátásában az atomenergiára kulcsfontosságú szerep hárul:
- tavaly a Microsoft és az Alphabet jelentette be, hogy atomenergiával fedezné adatközpontjai energiaigényét,
- míg a Meta június elején egy 20 évre szóló villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött a Constellation Energyvel, hogy atomerőműből származó energiával lássa el mesterséges intelligenciához kapcsolódó működését.
A technológia fejlődésével a hagyományos atomerőművek mellett megjelentek a kis moduláris reaktorok (SMR), amelyek gyorsabban és olcsóbban építhetők, akár olyan helyekre is, ahol egy hagyományos atomerőmű nem lenne lehetséges.
Egyre nő a kereslet az urán iránt
A fenti folyamatok tükrében nem meglepő, hogy az atomenergiával kapcsolatos részvények jelentős emelkedést mutattak. A világ legnagyobb tőzsdén kereskedett uránbányászati vállalata, a Cameco idén már 35 százalékkal került feljebb, míg a világ legnagyobb uránkitermelő vállalata, a Kazatomprom londoni tőzsdén jegyzett részvényei is már közel 15 százalékos emelkedésen vannak túl.
Ezen vállalatok jelenlegi értékeltsége már tükrözi az atomenergia iránti fokozott érdeklődést, a spot uránár azonban még nem követte le ezt az emelkedést.
Az urán iránti megnövekvő keresletet azonban a kínálati oldal várhatóan csak lassan tudja lekövetni, mivel az új uránbányák fejlesztése és a leállított bányák újraindítása hosszú folyamat.
A Kazatomprom nemrég közzétett előrejelzése szerint a világ reaktorainak uránigénye 2040-re meghaladja a 250 millió fontot, azonban 2030 után a kínálat és kereslet közötti rés látványosan kiszélesedik, és 2035-től kezdve az új termelés nem lesz elegendő a növekvő kereslet kielégítésére.
A fokozódó kereslet ösztönzőleg hathat az uránkitermelés bővítésére, újonnan nyitott és újranyitott uránbányák elégíthetik ki a tartós keresletbővülést, ami miatt az urán ára közép- és hosszú távon emelkedhet.
Az uránnal a hagyományos árupiacokon közvetlenül nem lehet kereskedni, azonban a tőzsdén jegyzett uránbányász vállalatok mellett lehetőség van az uránhoz kapcsolódó ETF-ek vásárlására is.
Ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Sprott Physical Uranium Trust (U-U CN). A Sprott Physical Uranium Trust a világ legnagyobb, nyilvánosan kereskedett fizikai uránt tároló befektetési alapja, és közvetlen lehetőséget kínál a befektetőknek az urán spot ármozgására való spekulációra anélkül, hogy bányavállalatokkal kellene kockázatot vállalni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.