késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az atomenergiának áll a zászló, még a németek is ebben látják a jövőt
A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az Európai Unióban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben – derült ki a Századvég hétfői, az atomenergia kapcsán végzett kutatási elemzéséből.
A német kormány 2025 májusában zöldnek ismerte el az atomenergiát, és ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban nem akadályozza a technológiával kapcsolatos fejlesztéseket az Európai Unióban. A döntés lényeges mérföldkő az unió energiapolitikájában, ugyanis a német blokkolás feloldása lehetővé teszi a közösség számára, hogy bekapcsolódjon a nukleáris iparág globális reneszánszába, amely Amerikában, Kínában, Indiában vagy az Egyesült Királyságban már évekkel ezelőtt elindult. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei rámutatnak, hogy Németország és az EU szimbolikus fordulata részben a társadalmi elvárások markáns átalakulására vezethető vissza.
A nukleáris energia megítélése már az orosz–ukrán háború kirobbanása előtti években is javult az uniós lakosság körében, de a fegyveres konfliktus, valamint az azt követő szankciós adok-kapok okozta energiaár-robbanás újabb löketet adott a tendenciának.
Közel tíz év alatt az európaiak véleménye pragmatikus fordulatot vett; a technológiát elutasítók aránya kevesebb mint felére csökkent, a támogatóké pedig több mint kétszeresére növekedett.
A változás iránya Európa-szerte megegyezett, de a mértéke tagállamonként különböző volt. Az atomerőművek szerepét legpozitívabban megítélő magyarok, csehek és franciák körében 2016-ban még az elfogadók – azaz akik mérsékelt szerepet szánnának a technológiának – voltak többségben, napjainkra viszont a támogatók váltak dominánssá. A korábban leginkább elutasító országokban pedig az ellenzők – akik szerint egyáltalán nincs szükség atomerőművekre – relatív kisebbségbe kerültek. Ausztriában az arányuk 80-ról 48 százalékra, Németországban 66-ról 26 százalékra, Portugáliában pedig 65-ről 32 százalékra csökkent.
A közvélemény pragmatikus fordulata – Németország mellett – más tagállamokban is változtatásra késztethette a politikai döntéshozókat. A belga és holland kormány atomenergia-párti fordulata például aligha függetleníthető attól, hogy a támogatók aránya az előbbiben 11-ről 42 százalékra, az utóbbiban 6-ról 35 százalékra nőtt, az ellenzőké pedig 33-ról 9 százalékra, illetve 54 százalékról 14 százalékra mérséklődött.
Eljött az atomenergia reneszánsza Európában: végre Brüsszel is beadja a derekát
Európa több országa is jelentős fejlesztéseket tervez, amihez a magánszektor hozzájárulása is szükséges. Az atomenergia-beruházások kockázatmentesítése jelentheti a megoldást az Európai Bizottság szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.