Vészjósló figyelmeztetést kapott Varga Mihály Frankfurtból
Szinten tartotta az irányadó kamatokat az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. Az eurózónában januárban és februárban is az EKB két százalékos célja alatt alakult, így korábban már a kamatcsökkentés lehetősége is felmerült, ám közbe szólt az iráni háború, ami az energiaárak elszabadulásán keresztül inflációs nyomást okozhat.
Az EKB így 2 százalékon tartotta a betéti kamatokat és 2,15 százalékon az irányadó kamatot a csütörtöki kamatdöntő ülésen, ám felhívta a figyelmet a közel-keleti helyzet miatt kialakult bizonytalanságra is. Az európai jegybank szerint az iráni háború rövid távon felfelé tolhatja az inflációt, míg a középtávú hatások attól függnek, hogy mennyire lesz intenzív és hosszú a konfliktus.
Ami a magyarok számára fontos: ha az EKB kamatai emelése irányába fordul, az Magyarországon is becsukhatja az ajtót a kamatcsökkentések irányába.
Így látja a jövőt az EKB
Az új gazdasági előrejelzéseit is közzétette az EKB, aminek elkészülte a március 11-ig tartó fejleményeket vette figyelembe, ami a közzétételhez képest későbbi, mint a megszokott. Ám azóta is számos esemény történt, amik nem voltak túlságosan kedvezőek. Ebben a jóslatban a testület az idei évre 2,6 százalékos inflációra számít, amit jövőre 2 százalékos, 2028-ban pedig 2,1 százalékos ütem követhet. Ez nagyobb drágulást jelent mint a decemberi előrejelzés, különösen az idei évre.
A változást a közel-keleti válság miatt emelkedő energiaárak indokolják.
Az energia és élelmiszer nélkül számolt maginfláció idén 2,3 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, míg 2028-ban 2,1 százalékos lehet, ami szintén magasabb szintet jelent mint a decemberi jóslat, mivel a magasabb energiaárak ide is átgyűrűzhetnek. Az EKB ugyanakkor az energiaársokk miatt lassabb növekedésre számít, ifdén az eurózóna csak 0,9 százalékkal, jövőre 1,3 százalékkal és 1,4 százalékkal bővülhet.
A lassabb növekedés oka a háború hatása az árupiacokra, a reáljövedelmekre és a bizalomra. Ugyanakkor az alacsony munkanélküliség, a magánszektor jó pénzügyi helyzet és az állami infrastrukturális és védelmi kiadások továbbra is támogatják a növekedést.
Az EKB a legrosszabbra is igyekszik felkészülni
A kamatdöntést követő sajtótájéoztatón Christine Lagarde EKB-elnök elmondta azt is, hogy a szervezet stábja több forgatókönyvet is készített a közel-keleti válság kapcsán, melyek az olaj- és gázárak további emelkedésével is számolnak, akár hosszabb időtávra is. Ezek hamarosan olvashatók lesznek az EKB honlapján. Kérdésre válaszolva ugyanakkor nem árulta el, hogy mikor lépne az EKB az infláció megfékezése érdekében.
A sajtótájékoztatón Lagarde ismertetett az inflációt lefelé, illetve a növekedést akár felfelé módosító tényezőket is, míg az inflációs pálya kapcsán az energiaárak emelkedésének indirekt és másodlagos hatásainak fontosságát hangsúlyozta, ami az EKB válaszát is meghatározhatja. Ugyanakkor
a 2 százalékos inflációs, 2 százalékos hosszabb távú inflációs várakozások és a 2 százalékos kamat jó kiindulópontot ad a helyzet kezelésére.
Magyarországon a háború kitörése előtt még nagyobb reményeket fűztek a márciusi kamatcsökkentéshez, ám Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke már a februári kamatvágás után is jelezte , hogy az nem jelent automatikusan a kamatcsökkentési ciklus elindulását. Bár az azóta közölt hazai inflációs adatok akár teret is engedhetnének a kamatvágásra, az iráni háború utáni energiaár robbanás és a forint gyengülése után aligha várható újabb kamatcsökkentés a jövő héten.
