Egyre több magyar cég adósodik el devizában
A vállalati hitelállomány csaknem fele devizahitel, amire tíz éve nem volt példa. A jelenség hátterében részben a forint gyengülése, részben a túlságosan drága forinthitelek állnak, ami helyett egyre több vállalkozás inkább devizában adósodik el – derül ki a Bank360 szerdai írásából.
Történelmi csúcson a céges hitelek állománya
Az összefoglaló idézi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatait, mely szerint június végén a teljes vállalati hitelállomány 12 780,6 milliárd forintot tett ki, ami történelmi csúcs, ám az idei évben bekövetkezett 234 milliárd forintos növekedés közel háromnegyede csupán a devizahitelek árfolyamváltozása miatt következett be, hiszen
míg az idei év elején egy euró 382 forintba került, addig ma már körülbelül 395 forintot kell adni egy euróért.
A 6297,2 milliárd forintos vállalati devizahitel-állományhoz azonban az árfolyamváltozás mellett az is hozzá járult, hogy idén a cégek az alacsonyabb kamatok miatt jóformán csak devizaalapú hiteleket vettek fel. Míg a cégek 510 milliárd forintnyi devizahitelt vettek fel, addig a forinthitelekből 442,2 milliárd forintnyi nettó törlesztés történt.
Rég nem látott magasságban a devizahitelek aránya
Mindennek hatására ma a vállalati hitelek 49,3 százaléka devizaalapú, miközben ez az arány 2021 végén még csak 37 százalék volt. A Bank360 összefoglalója szerint ennek oka az államilag támogatott hitelprogramok szűkössége és a piaci alapú forinthitelek drágasága.
Az utóbbiak referenciakamata ugyanis a BUBOR, mely 2022–2023 fordulóján 16-17 százalék körül tetőzött, igaz, ma már csak 6,54 százalék.
A vállalati hitelek piacán utoljára az első Növekedési Hitelprogram (NHP) felfutása előtt volt hasonlóan magas a devizahitelek aránya. Az MNB 2013 áprilisában jelentette be az NHP első szakaszát, amikor a devizahitelek aránya még 57 százalék volt. A devizahitelek aránya 2009 márciusában tetőzött, főleg a forint mélyrepülése következtében megközelítette a 63 százalékot ez a mutató. Az NHP első szakasza után azonban a devizahitelek aránya 50 százalék alá csökkent, sőt 2021-re már a 40 százalékot sem érte el.
Nem mindenkinek kockázatos a devizahitel
Devizahitelt főként olyan vállalkozásoknak érdemes felvenniük, melyek jelentős devizabevétellel rendelkeznek, például exportálnak vagy devizaalapon értékesítenek Magyarországon. Az utóbbira példák az ingatlanpiac egyes szereplői, amelyek euróban adják meg a bérleti díjakat. A forintbevételű cégek ugyanakkor jelentős árfolyamkockázattal néznek szembe, ahogy a 2008–2009-es pénzügyi válság előtt devizában eladósodott jelzáloghitelesek.
Az MNB adatai szektorszinten is bemutatja a vállalati hitelezést. Ebből kiderül, hogy a mezőgazdaságban 670-ről 660 milliárd forintra csökkent a hitelállomány, noha az NHP kifutása óta ez a szektor is felvett 100 milliárd forintnyi devizahitelt. A korábban főként forinthitelekben gondolkodó élelmiszeriparban is nőtt a devizahitel-állomány aránya, miközben a teljes tartozás csökkent. Ugyanakkor
a mindig is exportra termelő, főként korábban is devizában eladósodó vegyipar, kőolaj- és gyógyszeripar hitelállományának nagyobbik fele továbbra is deviza, és a 637,1 milliárd forintnyi állomány történelmi csúcs.
A villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, légkondicionálás ágazat, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás főként devizahitelekből növekszik, ahogy devizahitelekre álltak át a szállítás-raktározással és az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások is. A forinthitelekre alapozó építőiparban ugyanakkor megtorpant a hitelállomány növekedése, míg a főként szintén forintalapon eladósodó kereskedelemben csökkent a tartozások összege.
