Alig történt elmozdulás a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állományában az októberig számított egy év alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a vállalati hitelek állománya 12 200 milliárd forintot ért el október végén, nem egészen 22 milliárdos – 0,2 százalékos az emelkedés 2022 tizedik hónapjához képest. A stagnálásként is felfogható, minimális növekedés ráadásul be sem következhetett volna az állami támogatás mellett nyújtott konstrukciók nélkül, miközben erőteljes visszalépést jelent az egy évvel korábbi erőteljes bővüléshez képest, amikor több mint az egyötödével – 22,2 százalékkal – nőtt a céges hitelállomány.
Az, hogy az utóbbi egy évben nem csúszott mínuszba a céges hitelportfólió Magyarországon, egyértelműen a beruházási hiteleknek köszönhető: az öt éven túli lejáratú kölcsönök állománya ugyanis éves alapon közel három százalékkal – bő 175 milliárd forinttal – emelkedett, és idén októberben kevéssel maradt el a 6300 milliárd forinttól.
Az elmúlt egy év igazi nyerteseinek viszont a devizahitelek tekinthetők az állomány alakulása alapján: a tizedik hónap végére már 5400 milliárdot meghaladó méretűre hízott a portfóliójuk, ami a teljes piachoz mérten jóval erőteljesebb, 8,8 százalékos növekedés eredménye.
Ezzel a devizahitelek aránya 44,3 százalékra ugrott az egy évvel korábbi 40,8-ről, a 2021. októberinél pedig 7,4 százalékponttal magasabb.
A folyószámlahitelek állománya 1,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben a vállalatoknál, és valamivel 1750 milliárd forint felett alakult. Az egyéb, éven belüli lejáratú konstrukcióknál viszont nagyon erőteljes, 14,3 százalékos visszaesést mért az állományban az MNB, 968,6 milliárdos mennyiség mellett. Minimális mértékben ugyan, de csökkent az egy és öt év közötti lejáratú céges hitelek állománya is, és valamivel 3200 milliárd forint alatt alakult október végén.
A vállalati hiteleknél – ahogy arról az MNB harmadik negyedéves adatai alapján korábban már beszámoltunk – változatlanul három ágazat a domináns az állományon belüli súlyuk alapján: a feldolgozóipar, a és az ingatlanügyek. Az utóbbi időszakban viszont látványosan megugrott az agrárágazat (élelmiszeripar nélkül számított) súlya a vállalati portfólióban, és szeptemberben már megközelítette az 5,4 százalékot.
