Július végére új csúcsra, 4584,6 milliárd forintra emelkedett a nem pénzügyi vállalatok devizahiteleinek állománya, ami erőteljes, 27,7 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az állomány megugrása nyomán a devizahitelek aránya egyetlen év alatt 37,5-ről 40,4 százalékra ugrott a céges portfólióban: ez még akkor is figyelemre méltó fejlemény, ha figyelembe vesszük, hogy korábban már akadt példa messze 40 százalék feletti részesedésre is.
A devizahitelek állományának átlagosnál jóval gyorsabb ütemű növekedésének két fontos oka lehet. Az egyik, hogy a forint árfolyamának változása is nyilvánvalóan tükröződik az MNB hazai fizetőeszközben vezetett statisztikáin is. A másik, hogy a vállalatok egy része a gyors ütemben emelkedő piaci forinthitelkamatokra reagálva inkább a devizában (főként euróban) való finanszírozás felé fordul, miután így kedvezőbb árazás érhető el.
Ez nem jelenti azt, hogy a cégek nyakra-főre devizában kezdenének eladósodni, hiszen ez az árfolyamkockázat – és persze a bankok által alkalmazott szűrők – miatt csak akkor reális opció, ha az adott vállalkozás bevételeinek legalább egy része idegen fizetőeszközben keletkezik.
A jegybank statisztikái viszont arra engednek következtetni, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban fordulnak a devizahitelek felé. Miközben a tranzakciók – tehát az új hitelfelvételek és a törlesztések – eredeti egyenlegét vizsgálva a múlt év első hét hónapja még bő 88 milliárdos mínuszt hoztak a céges devizahiteleknél, addig az idén január és július közötti időszakban már a hitelfelvételek kerültek többségbe, ráadásul több mint 430 milliárd forinttal.
A vállalati hitelpiac egyébként a jegybanki statisztikák szerint nem teljesített rosszul az év első felében: a teljes céges hitelportfólió mérete a nyár közepén már meghaladta a 11 340,2 milliárd forintot, ami amellett, hogy dinamikus, 18,3 százalékos növekedést tükröz éves alapon, új történelmi csúcs is.
Figyelemre méltó azonban, hogy – ellentétben a korábbi évekre jellemző trendekkel – a júliusig számolt egy év már a folyószámlahiteleknél és az egyéb, éven belüli konstrukcióknál hozott az átlagnál jóval erőteljesebb mértékű állománybővülést.
Ennek nyomán a vállalati állomány szerkezete is átalakult némileg az egy évvel korábbihoz képest: míg például a folyószámlahitelek és az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönök együttes részesedése 21,3-ről 22,7 százalékra nőtt, addig az öt éven túli lejáratúaké 52,3-ről 50,7 százalékra olvadt.
