Pesszimizmus, bizonytalanság, félelem a jövőtől – ez jellemzi a lakosságot
Három részre szakadt az ország a takarékoskodást illetően. Az OTP öngondoskodási kutatás eredményei szerint a lakosság 43 százaléka egyáltalán nem foglalkozik öngondoskodással, több mint harmaduk (38 százalék) aktívan építi saját anyagi biztonságát, míg a fennmaradó 19 százalék a kettő között „billeg”.
Fotó: Shutterstock
2024-ben az Öngondoskodási Index értéke 54 pont lett. Eszerint a magyar bankkapcsolattal rendelkező lakosság az öngondoskodás közepes szintjén áll. Ez egy átlag, ami mögött nagyon különböző egyéni értékek húzódnak meg
– mondta el Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.
A mutató 60 pont feletti értékénél beszélhetünk valódi öngondoskodásról
– minél magasabb ez az érték, annál erősebb annak mértéke. Akik egyáltalán nem foglalkoznak az öngondoskodással, azokat meg kell győzni, a kis összegű, de rendszeres megtakarítások felé terelésük lehet a kulcs. A válaszadók 19 százaléka pedig „billegő”, azaz már megfogalmazódott bennük a szándék, de nem alakították ki stabilan az öngondoskodási szokásaikat, valamint önállóan nehezen igazodnak el a pénzügyekben.
Nem bízunk az államban
Tízből hat magyar az egészségügyben, a nyugdíjak és az oktatás területén is az államtól várja a megoldást. Tízből nyolcan viszont arra számítanak, hogy nem lesz elég nyugdíjuk a tisztességes megélhetéshez, ez az arány jelentősen csökkent egy év alatt.
Az alacsony nyugdíjra szinte minden második magyarnak (46%) az élethosszig tartó munka a megoldása, ennél kevesebben gondolkodnak megtakarításokban, befektetésekben.
– mondta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.
A kutatás szerint a magyar lakosság ötöde nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, illetve közel negyedének nehézséget okoznak a mindennapi kiadások is.
A megkérdezettek fele semmilyen kimutatást sem vezet pénzügyeiről, és nem is szívesen foglalkoznak az anyagiakkal.
