Már látszik az átutalási limitek hatása: kevesebb pénzt tüntettek el a számlákról a csalók
Úgy tűnik, hatásosnak bizonyult az új átutalási limitek bevezetése a bankoknál: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint folyamatosan csökken az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések értéke.
A jegybank adatai szerint az átutalásokhoz kapcsolódó sikeres visszaélésekkel 2024 utolsó negyedévében összesen 5,77 milliárd forintnyi kárt okoztak a csalók, ami 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 6,04 milliárdtól.
A 2024. első negyedévében mért, 13,37 milliárd forintos kárhoz képest viszont már jóval látványosabb a csökkenés.
Az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó sikeres visszaélések száma viszont szinte töretlenül emelkedik: miközben 2023 utolsó negyedévében még 3754 esetet regisztráltak, a múlt év utolsó negyedében már közel 5400-at. Ebből eredően az egy sikeres csalási kísérletre jutó kárérték is jelentősen csökkent 2024-ben.
Ami a bankkártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásokat illeti, ott a kibocsátói oldalon regisztrált esetek száma jóval nagyobb – 2024 utolsó három hónapjában meghaladta a 47,2 ezret –, viszont a kárérték számottevően kisebb, az október és december közötti időszakban 2,48 milliárd forintot tett ki. A kártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásoknál egyébként – éves összevetésben – kisebb növekedést hozott az utolsó negyedév: a darabszámnál 6,4, az értéknél pedig 2,9 százalékos emelkedést mutatott ki az MNB.
Sorban vezették be az átutalási limiteket a bankok
Az MNB a múlt év áprilisában adott ki ajánlást a kereskedelmi bankoknak, amely szerint szeptembertől napi limitet kellene bevezetniük az átutalási tranzakciókra. A lépés célja értelemszerűen az volt, hogy az egyre szaporodó csalásokkal szemben megvédjék a lakosságot. Az alacsonyabb limitek beállításával megelőzhető, hogy a csalók a teljes összeget leemelhessék a bankszámláról. A napi átutalási limitek bevezetése pedig az ügyfelek számára nem jár különösebb kellemetlenséggel: ha nagyobb – mondjuk több milliós – utalásra készülnek, az internetbanki felületen vagy a mobilbankban pár kattintással módosíthatják a limitet.
Az MNB ajánlásának nyomán a bankok sorban vezették be a limiteket, sőt, több szereplő is akadt, amely meg sem várta a szeptemberi határidőt.
A pénzintézetek tapasztalatai szerint pedig bevált az új eszköz bevezetése: az Erste például februárban arról számolt be, hogy csökkent a bűnözők által okozott károk összértéke 2024 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest annak köszönhetően, hogy a bank – az MNB biztonsági ajánlásával összhangban – tavaly nyáron új utalási korlátokat kezdett beállítani.
Az Erste – tették hozzá – a napi utalási limitek meghatározásánál modern adatelemzési módszereket használva, több évre visszamenően tekintette át az ügyfelek online utalásait. Ennek során a bank az átlagos használatot és a kiugró értékeket is vizsgálta, valamint alacsonyabb utalási aktivitás esetén az átlagos számlaegyenleget is figyelembe vette. Az átutalási limiteket az Erste folyamatosan felülvizsgálja, hogy egy esetleges csalási kísérlet esetén az ügyfélnek minél kevesebb pénze kerüljön veszélybe.
Egyre többen érintettek a visszaélési kísérletekben
A CIB Bank friss felmérésének napokban bemutatott eredményei szerint ugyanakkor az elmúlt év tavaszához képest tovább nőtt azoknak a banki ügyfeleknek az aránya, akik áldozatává váltak valamilyen, az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélésnek, és azoké is, akiket megpróbáltak megkárosítani a csalók. A felmérés adatai szerint 2024 tavasza óta eltelt egy év alatt 56-ról 59 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik személyesen érintetté váltak valamilyen visszaélési kísérletben, és 10-ről 15 százalékra ugrott azok aránya is, akiket már megkárosítottak a csalók.
A visszaélések áldozatává váló banki ügyfelek aránya annak ellenére emelkedik, hogy a lakosság a felmérés eredményei szerint egyre jobban felismeri a csalásra utaló, gyanús jeleket. Miközben a személyes adatok, jelszavak megszerzésére irányuló kísérleteket egy éve még a megkérdezettek 67 százaléka azonosította gyanús jelként, az idei felmérésében már 79 százalékra ugrott ez az arány. Hasonló a helyzet a túlságosan sürgető hangnem alkalmazásával vagy a rossz magyarsággal, hibás helyesírással írt szövegeknél is: előbbinél 51-ről 59 százalékra, utóbbinál pedig 61-ről 69 százalékra nőtt egy év alatt azok aránya, akik ezeket csalás lehetőségére utaló jelnek tekintik.
Az idei felmérés adataiból is határozottan látszik, hogy bár egyre többen és egyre jobban ismerik a kibercsalásokra utaló jeleket, továbbra is bárkiből lehet áldozat
– hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője. A szakértő szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ügyfelek különös gonddal vigyázzanak a számláikhoz, kártyáikhoz tartozó egyedi azonosító adataikra, hiszen a visszaélések nagy többsége úgy történhet meg, hogy az áldozatok ezeket önként, a csaló által befolyásolva bocsátják illetéktelenek rendelkezésére. Hasonlóan fontos – tette hozzá –, hogy az online vásárlásoknál, átutalásoknál alaposan ellenőrizzük, milyen felületen, kinek és mekkora összeget fizetünk vagy utalunk át. Szintén alapszabály, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközökhöz, és ne engedjük távoli elérést lehetővé tévő szoftverek telepítését sem. Továbbá használjuk a tranzakció értesítések szolgáltatást, a banki ügyintéző azonosítására a keresztazonosítást, valamint a tranzakciós limitek beállítását a saját szokásaink szerint. Mindezek tükrében – hangsúlyozta – kijelenthető, hogy mindenki maga tehet a legtöbbet az adatai védelme érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.