Személyi kölcsönt igényelt néhány napja egy nő, majd az összeg számlára érkezéséről kapott egy üzenetet. A telefonján belépett a banki felületre, mert szeretett volna limitet módosítani. A művelet nem járt sikerrel, ezért a keresőbe beírta a valósnak gondolt banki címet – írja a rendőrség honlapja.
Ekkor a telefonjára kapott egy SMS-t egy appregisztráció megerősítésére, amit be is írt az eredetinek vélt banki felületen. Megjelent egy forgó kör, de nem írta ki, hogy sikeres a művelet, ezért kilépett az alkalmazásból. Amikor a laptopján próbált belépni az igazi netbankba, sikerrel járt, de akkor már hiányzott a számláról 4,9 millió forint.
Az összeget egy ismeretlen férfi nevére utalta el valaki a tudta és beleegyezése nélkül, az utalás megerősítéséről nem kapott üzenetben kódot, sem értesítést a tranzakcióról. Hasonlóan járt egy dombóvári férfi is, aki a számítógépéről indított céges utalásokat követően kapott SMS-ben egy app telepítéséhez szükséges kódot.
Mint elmondta, nem adta meg máshol a belépési adatait. Ennek ellenére néhány órával később üzenetben tudatta vele a pénzintézet, hogy zárolták a számláját egy gyanús – közel 2 millió forint összegű – utalás miatt. A férfi sem kapott üzenetet az utalás jóváhagyásához és a tranzakcióról sem.
Az áldozattá válás megelőzése és a digitális biztonságunk növelése érdekében több dolgot is tehetünk. A pénzintézetek honlapját mentsük el a könyvjelzők közé, vagy győződjünk meg arról, hogy a bank honlapját helyesen gépeltük be, és nem egy hamis weboldalra tévedtünk.
Online bankkártyás fizetésnél ellenőrizzük, hogy megfelelő felületen vagyunk, valamint a bankok mobilalkalmazását kizárólag a hivatalos boltokból (Apple App Store, Google Pay) töltsük le. Az idegenektől érkezett sms-ben, e-mailben lévő linkekre ne kattintsuk.
Érdemes aktiválni a kétlépcsős azonosítást minden fontos fiókon. Fontos hangsúlyozni, hogy a banki alkalmazottak soha nem kérik arra az ügyfeleket, hogy különböző programokat telepítsenek a gépükre, majd utána lépjenek be a netbankjukba, így az ilyen kérést mindig utasítsuk vissza.
A bankok, az állami szervek vagy más pénzügyi intézmények soha nem kérnek bankkártyaadatokat, ahogy az ügyfelek jelszavát és PIN-kódját sem. Ezeket tehát senkinek se adjuk meg semmilyen körülmény között, hiába adnak elő a szélhámosok meggyőzőnek tűnő történetet. Ha egy üzenet vagy egy hívás sürgető, az önmagában gyanús, ezért inkább hagyjuk figyelmen kívül a kérést.
Sikeres az online csalók elleni harc, hatalmas összeget szerzett vissza a hatóság
A magyar kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyeknek köszönhetően a rendőrség gyorsabban léphet az online csalások ügyében, a bankok pedig letilthatják az átutalásokat. Tuzson Bence szerint így a csalók számlájáról arányosan visszaoszthatók az áldozatoknak a kicsalt pénzek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.