Kamatstop: több bank is az Alkotmánybírósághoz fordul

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét – közölte a Magyar Bankszövetség.

A kormány 2021-ben a járvány miatti veszélyhelyzet miatt vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. A rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 százalékos kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. 

Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre. A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop-rendeletet a kabinet meghosszabbította, így a felszámítható kamat változatlan maradt, a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. 

A meghosszabbított kamatstop hatálya 2024. december 31. volt, de ezt a kormány újfent meghosszabbította, 2025. június 30-ig. A Bankszövetség szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsósorban azért, mert a bankok többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.

A szervezet szerint a kamatstoprendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül. Emiatt a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop-rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának alaptörvénybe ütközését.