Ursula von der Leyen kegyetlenül feji Londont - hihetetlen összeget kér a közös piachoz való hozzáféréshez, máris kitört a botrány
Ursula von der Leyen közölte Keir Starmer brit miniszterelnökkel, hogy Nagy-Britanniának a Brexit óta először éves befizetéseket kell majd teljesítenie az európai költségvetésbe – a miniszterelnök unióval való „újrahangolási” törekvéseinek részeként.
Az európai tárgyalók világossá tették, hogy a pénz befizetése – amely várhatóan évente mintegy egymilliárd fontot tesz ki – feltétele annak, hogy az Egyesült Királyság további hozzáférést kapjon az EU egységes piacához – értesült a Times című brit lap. Brüsszel azt szeretné, ha Starmer elvi szinten már idén nyáron, a miniszterelnök és az európai vezetők közötti csúcstalálkozón elfogadná ezt az engedményt, még az integráció mélyítéséről szóló részletes tárgyalások előtt.
Ha az Egyesült Királyság további integrációt akar, akkor fizetnie kell a részvételért. Ez nem szokatlan
– mondta egy európai diplomata.
Starmer hétfőn tárgyal majd az uniós vezetőkkel az Európai Politikai Közösség örményországi csúcstalálkozóján, ahol várhatóan az „újrahangolás” terveiről is szó lesz. A csúcson várhatóan azt is bejelenti, hogy az Egyesült Királyság tárgyalásokat kezd Brüsszellel az EU 78 milliárd fontos (90 milliárd eurós) ukrajnai hitelprogramjához való csatlakozásról. A brit védelmi vállalatok a program keretében felszerelést szállíthatnának Kijevnek, cserébe akár 400 millió fontos brit pénzügyi hozzájárulásért.
Ursula von der Leyen kőkemény feltételeket diktál Londonnak
Az EU azonban azt várja, hogy Starmer ennél továbbmenjen a közös költségvetésekhez való hozzájárulásban, miután idén „mélyebb gazdasági integrációt” sürgetett, és azt tervezi, hogy az Egyesült Királyságot az egységes piachoz igazítja azokon a területeken, „ahol ez mindkét fél számára működne”.
- Az európai vezetők márciusban megállapodtak abban, hogy az Egyesült Királyságnak a Brexit óta először be kellene fizetnie az Európai Strukturális és Beruházási Alapokba (ESIF), ha részt kíván venni az EU villamosenergia-piacán.
- Az Európai Tanács egy „állandó mechanizmus” létrehozását is szorgalmazta egy „megfelelő pénzügyi hozzájárulásra” az Egyesült Királyság részéről minden további egységes piaci hozzáférésért.
- Közölték, hogy ennek a hozzájárulásnak „megfelelően tükröznie kell az Egyesült Királyság gazdaságának relatív méretét, valamint azt az arányt, amelyben az ország részt kíván venni a belső piacon”.
A miniszterek jelenleg felmérik, mely ágazatok profitálhatnának leginkább a további integrációból. Elsődlegesnek a vegyipart, a gyógyszeripart és az autóipart tekintik.
A vállalkozások különösen azt szeretnék, ha kölcsönösen elismernék a termékszabványokat, így az exportőröknek nem kellene újra és újra megfizetniük az egyik piacon már jóváhagyott termékek költséges újratesztelését.
Egy magas rangú európai diplomata szerint Brüsszel nem engedné meg az Egyesült Királyságnak, hogy „mazsolázzon”, és inkább egy svájci mintájú megállapodást erőltetne, amely éves uniós befizetésekhez kötné az országot a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése érdekében.
A svájci minta és a brit belpolitikai botrány
Egy Svájccal kötött megállapodás részeként Bern vállalta, hogy évente 375 millió eurót fizet az EU társadalmi kohéziós alapjába, cserébe az egységes piachoz való kedvezményes hozzáférésért. Mivel az Egyesült Királyság gazdasága körülbelül négyszer akkora, mint Svájcé, brüsszeli források szerint
a brit hozzájárulás nagyságrendileg évi egymilliárd font lehet, a megállapodás részleteitől függően.
Egy ilyen lépés politikailag vitatott lenne, mivel mind a konzervatívok, mind a Reform párt azt ígéri, hogy felrúgja Starmer további gazdasági integrációra vonatkozó terveit. Dame Priti Patel árnyék-külügyminiszter szerint ezek a befizetések „az adófizetők pénzének átadását jelentik európai intézményeknek, határidő és demokratikus felhatalmazás nélkül”. Hozzátette: „a miniszterelnök minden alkalommal tárgyalni megy, és üres kézzel tér haza, miközben bőkezűen megfizeti ennek az árát.”
A Munkáspárt „hazatérne” az EU-ba
Az Observerben című lap vasárnap megjelent cikkében Starmer megismételte, hogy a nyári csúcson szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik az EU-val, mondván, a világ a Brexit-népszavazás óta megváltozott.
A Brexit ártott a gazdaságunknak, és számomra nem kérdés, hol húzódik a nemzeti érdek
– mondta. „Nagy-Britanniának egy erősebb Európa középpontjában kell állnia a védelem, a biztonság, az energia és a gazdaság terén” – tette hozzá. A LabourList számára készített felmérés szerint a Munkáspárt tagjainak közel kétharmada szeretné, ha a párt a következő választáson az EU-hoz való újbóli csatlakozás mellett kötelezné el magát.
- A Survation által végzett kutatás szerint a párttagok 65 százaléka támogatná ezt az ígéretet,
- míg valamivel kevesebb mint egynegyedük (24 százalék) nem.
Charles Grant, a Centre for European Reform nevű agytröszt igazgatója szerint bár az EU szívesen erősítené a biztonsági és védelmi együttműködést az Egyesült Királysággal, egyes országok – köztük Franciaország – „jóval kevésbé lelkesek a gazdasági együttműködés bővítését illetően”.
„Nem igazán érdekli őket, hogy az Egyesült Királyság gazdasága erős vagy gyenge, sokkal inkább ragaszkodnak ahhoz a régi elvhez, hogy ne engedjék az országnak kiválogatni, mely részeit akarja az egységes piacnak” – mondta.
„A brit fél olyan területekben gondolkodhat, mint a vegyipar, a gyógyszeripar vagy az autóipar, de Brüsszel nagyon világossá teszi: aki részt akar venni, annak fizetnie kell. Egyáltalán nem mutatnak nagy rugalmasságot” – tette hozzá.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
