„Iszonyatos hatású” kormánytervek

„Iszonyatos hatása” lehet a kormány terveinek a forintra – mondta a Világgazdaság Online-nak egy névtelenséget kérő közgazdász az árfolyamrögzítésről szóló tervek pénteki ismertetése után. Később kiderült: ez még mindig a finomabb vélemények között volt. Az azóta eltelt időben a gazdasági élet szinte minden fontos szereplője a Fidesz ötletével járó kockázatokra figyelmeztetett. A bankrendszer befagyása és több mint ezer milliárd forintos veszteség is felmerült az első reakciók közt, a tőzsde pedig olyan zuhanásba kezdett pénteken, hogy az OTP részvényeinek kereskedését egy időre fel is kellett függeszteni.

Az elképzelés, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető ismertetett a képviselőcsoport hajdúszoboszlói ülése után, kötött árfolyamú, egyösszegű végtörlesztést tenne lehetővé a devizahiteleseknek. Az eurót 250, a svájci frankot 180 forinton rögzítenék. Lázár ehhez azt is hozzátette: minden ebből adódó pénzügyi terhet a bankok viselnek. A frakcióvezető kitért arra is, hogy kiterjesztik az árfolyamrögzítés lehetőségét azokra a devizahitelesekre is, akiknek az elmúlt hónapokban mondta fel szerződésüket a bank. Akinek nincs pénze visszafizetni a hitelt, az a Fidesz-frakció javaslata alapján forintalapú hitelt vehetne igénybe.

Bár a terv részletei még nem ismertek, valószínű, hogy a hitel végéig szóló kamatot és kezelési költséget nem kell megfizetni az adósnak, ez a bankot terheli. Így egy adós, ha rendelkezik a megfelelő összeggel, akár milliós spórolással szállhat ki devizahiteléből. A hír hatása mégsem pozitív: a bejelentés után jelentősen gyengült a forint az euróval és a svájci frankkal szemben is.

A hétvége sok ellentmondást kiváltó fideszes bejelentéseinek sorába tartozik a diplomások adójának terve is. Döntés erről még nincs, tárgyalások azonban vannak – mondta el Réthelyi Miklós az InfoRádiónak adott interjújában. Az első tervek arról szólnak, hogy a diplomások fizetésének egy része egy olyan alapba kerülhetne be, amelyből „a következő generációkat képzik”. Arra a kérdésre Réthelyi még nem tudott válaszolni, hogy a befizetések önkéntesek vagy kötelezők lesznek-e.

„Lehet ugyan csökkenteni az államadósságot, de egy hibás és felesleges veszteségekkel járó devizahitel-kiváltás után mindenképpen magasabb kamatokat kell majd fizetni, így senki nem jár jól, viszont feléljük az államháztartás, a gazdaság és a bankrendszer minden tartalékát” – véli Oszkó. További aggály, hogy a javaslat alapján annak lesz lehetősége devizahitelét kedvező árfolyamon forintra váltani, akinek van megtakarítása vagy egyébként is hitelképes. Az átváltás miatt viszont jelentősen gyengülhet a forint, tehát a kiszolgáltatott devizahitelesek még többet veszíthetnek.

„Lehet ugyan csökkenteni az államadósságot, de egy hibás és felesleges veszteségekkel járó devizahitel-kiváltás után mindenképpen magasabb kamatokat kell majd fizetni, így senki nem jár jól, viszont feléljük az államháztartás, a gazdaság és a bankrendszer minden tartalékát” – véli Oszkó. További aggály, hogy a javaslat alapján annak lesz lehetősége devizahitelét kedvező árfolyamon forintra váltani, akinek van megtakarítása vagy egyébként is hitelképes. Az átváltás miatt viszont jelentősen gyengülhet a forint, tehát a kiszolgáltatott devizahitelesek még többet veszíthetnek. Több százmilliárd forintos veszteségtől tartanak az elemzők Még a devizahitelek egy részének rögzített árfolyamon való végtörlesztése is több százmilliárd forintos veszteséget okozna a bankoknak, amelyek a veszteségek miatt tőkebevonásra kényszerülnének – figyelmeztettek elemzők a hétvégén a friss kormányzati felvetés kapcsán. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője 1100 milliárd forintra tette azt az összeget, amely a pénzintézeteknél veszteség formájában jelenik meg akkor, ha valamennyi érintett él az új lehetőséggel – igaz, erre gyakorlatilag nincs esély.

A javaslat hullámverése a nemzetközi intézeteket is elérte. Az RBC londoni elemzőinek „hozzávetőleges” számítása szerint – ha a javaslatot jelenlegi formájában fogadják el –, ez akár 3,4 milliárd eurónyi, az éves magyar hazai össztermék (GDP) több mint 3 százalékának megfelelő veszteséget is okozhat a magyar bankoknak. A Nomura pénzügyi szolgáltató csoport becslése szerint 2,5 milliárd eurós veszteséggel járna a bankrendszernek, ha a devizahitelesek egyszerre, csökkentett árfolyamon fizetnék vissza adósságukat, de a ház szerint a magyar háztartások gyenge pénzügyi helyzete miatt nem valószínű, hogy sokan élnének a lehetőséggel.

Csak olyan megoldás lehet megfelelő a hitelesek terheinek csökkentésére, amely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét – intett közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. „Az MNB csak olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek a fizetőképes adósokat nem sodorják a nemfizetés irányába, valamint amelyek hatására a bankok tehervállalása nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére” – vélekedett a jegybank.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete még nem reagált a kormány felvetésére. Szász Károly, a felügyelet elnöke azonban a múlt héten úgy fogalmazott: noha a devizahiteleknél kialakult helyzet valamennyi szereplő – az állam, a bankok, a hitelfelvevők és a szabályozó hatóságok – felelősségét felveti, a megkötött szerződések a mindenkor érvényes jogszabályok alapján születtek meg, azokat megkérdőjelezni nem lehet.

A magyar bankszektor 2011 első fél évében 161,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, mintegy félmilliárd forinttal kevesebbet, mint a tavalyi első fél évben. A szektor adózás előtti nyereségének közel háromnegyede egy hitelintézetnél, az OTP Banknál keletkezett, a nagybankok közül több veszteséges volt. A Fideszt is megosztják az önkormányzatok Éjszakába nyúló viták, több fontos kérdésben döntésképtelenség, néhány kompromisszum a nagyvárosokkal, cserébe még szélesebb állami hatáskörök – néhány szóban így lehet összefoglalni az önkormányzati törvény sorsát az előző napokból. A Fidesz hajdúszoboszlói frakcióülésének egyik legfontosabb témája volt a városok és a megyék sorsa. Bár hivatalosan semmilyen információt nem adott ki a képviselőcsoport, lapunk úgy értesült: jókora csaták folytak a kormány tagjai és több város fideszes vezetői között.

Nagyobb változás a törvény eredeti, egy hónapja bemutatott tervezetéhez képest, hogy valószínűleg a kórházi járóbeteg-ellátás is az állam feladata lesz. A korábbi tervek szerint csak a fekvő betegek ellátása került volna az államhoz. Valószínű az is, hogy a helyi pénzügyek kezelésében nagyobb marad az önkormányzatok szabadsága, a szociális ügyek kezelése az ő feladatuk marad, vagyis a segélyeket is ők osztanák ki. Több szabadságot kapnak a települések a helyi adók kivetésében is, gyakorlatilag bármi olyan adót kiszabhatnak, amelyet az állam nem szedett már be.

Az iskolák kérdésében azonban információink szerint Orbán Viktor hajthatatlan maradt. A téma súlyát jelzi, hogy forrásunk szerint a miniszterelnöknek személyesen kellett jeleznie: ragaszkodik ahhoz, hogy az általános és a középiskolák kerüljenek állami kézbe, az önkormányzatoké pedig csupán az óvodák és a bölcsődék maradjanak.

A megyei jogú városok talán mégis megtarthatnak valamennyit a jogaikból, bár a korábbi tervek úgy szóltak, hogy akár a megyei jogú poszt is megszűnhet. Úgy tudjuk, hogy az önkormányzatok kívánságait Kósa Lajos debreceni polgármester foglalta össze, és a megyei jogú városok jogkörének csorbításán túl azt kifogásolta, hogy a települések gazdálkodását a kormányhivatalok ellenőrizhetnék. A kormány célja egyértelműen a központosítás, ebben a kérdésben viszont annyira erős volt az önkormányzatok ellenállása, hogy az éjszakáig húzódó vitát elnapolták. Szintén a megyei kormányhivatalokkal szembeni ellenállást jelzi az, hogy az egészségügyi módosításokat információnk szerint azzal a feltétellel fogadta el a frakció, hogy a kórházakat ne a hivatalok, hanem közvetlenül a minisztérium ellenőrizze. A centralizáció tervei válhatnak viszont valóra a kistelepüléseknél: a legkisebb falvak ügyeit közösen, járási szinten összefogva intéznék. Sz. I.

Budapest: nincs döntés

Nem született megállapodás arról, hogy milyen módon osszák el a hatásköröket a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek között, de mint Lázár János frakcióvezető elmondta, a kerületek új javaslatot terjesztettek be. Lázár megfogalmazása szerint „a kerületek hatékonyabb működésére tettek javaslatot”, ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a nagyobb hatáskörű városrészek mellett egy gyengébb központ maradna. A főváros érdekképviseletét gyengítheti az is, hogy Tarlós István főpolgármesterré választása után lemondott a parlamenti mandátumáról, vagyis nem vett részt a frakcióülésen sem, ellenben sok kerületi polgármesterrel. -->