Míg a legtöbb primer energiahordozó gyengélkedett 2020-ban,
Ez annak köszönhető, hogy a nukleáris erőművek – földgáztüzelésű társaikkal ellentétben – tipikusan alapterhelési villamos energiát biztosítanak, amelynek keresletét sokkal kevésbé befolyásolta a járvány, így a világ uránércszükséglete tavaly minimálisan, 1-2 százalékkal esett vissza.
A kitermelésben ugyanakkor jelentős volt a kiesés. A világ legnagyobb működő uránbányája, a kanadai Cigar Lake többször leállásra kényszerült a bányászok koronavírus-fertőzése miatt, és a legújabb, tavaly decemberi leállás óta még mindig nem nyitott újra.
Fotó: AFP PHOTO/David BOILY / AFP / DAVID BOILY
Első lépésként néhány, a közeljövőben bezárni tervezett reaktor élettartamának meghosszabbítását jelentheti majd be az új adminisztráció, ami a globális uránércpiacon csak néhány százalékos többletkeresletet generál, de jelzésértéke lesz a piaci szereplők számára.
Középtávon ettől függetlenül is drasztikusan nő az uránérc iránti kereslet. Az elmúlt két évtizedben – a 2011-es fukusimai katasztrófát követő japán és német atomerőmű-bezárások következtében – a nukleáris reaktorok száma összességében stagnált. A következő húsz évben az aktív reaktorok száma harmadával fog nőni, és megközelíti a hatszázat, ami jóval nagyobb uránérc-keresletet, ezért magasabb árakat generálhat – ebből az uránbányák profitálhatnak. Uránbánya-kitettséget több ETF-en keresztül is szerezhetnek a befektetők, ezek közül a Global X Uranium ETF a leglikvidebb.
