Aggódva figyelik a megugró rezsiköltségeket a régiós országokban, hiszen az energiahordozók drágulásának hatása már begyűrűzött a mindennapi élet, az alapélelmiszerek árába is. Ennek tükrében alig van hatásuk a január 1-től bevezetett kormányzati intézkedéseknek.

Elviszi a bér- és nyugdíjemelést a drágulás Romániában

Romániában többek között bér-, nyugdíj- és családipótlék-emeléssel indult a 2022-es esztendő, ám az új évben is folytatódó áremelkedések közepette ezek alig vannak hatással a családok pénztárcájára. A bruttó minimálbér 10 százalékkal, 2550 lejre (1 lej 73 forint) emelkedett január elsejétől, az öregségi járandóság kiszámítására használt nyugdíjpont értéke ugyanilyen mértékben nőtt, ennek megfelelően a romániai minimálnyugdíj 1000 lej. Emellett januárban egyszeri rezsitámogatásként 2200 lejre egészítenek ki valamennyi, 1600 lejnél nem nagyobb nyugdíjat. Emelkedett a gyermeknevelési pótlék is, az úgynevezett gyermekpénz összege kétéves korig – fogyatékkal élő gyerekek esetében hároméves korig – 44 ezer forinttal egyenértékű, a kétévesnél nagyobb gyerekeknek 18 éves korukig, illetve a középiskolai tanulmányaik befejezéséig (legfeljebb 26 éves korukig) 243 lej jár.

A bukaresti kormány 2022-ben is befagyasztotta a közalkalmazottak bérét, kivéve a pedagógusokét, valamint az egészségügyi dolgozók közül az ápolókét és a beteghordozókét, akiknek a fizetése átlagosan 7 százalékkal emelkedett. Nicolae Ciuca kormányfő előrebocsátotta: a többi közszolga esetében akkor kerülhet sor béremelésre, ha az állami költségvetés bevételei növekednek.

Mindez számos alkalmazotti kategóriában dolgozót felbőszített, az elmúlt hetekben többször tüntettek a rendőr- és az egészségügyi szakszervezetek képviselői, a tanügyi dolgozók pedig általános munkabeszüntetést fontolgatnak.

Nem véletlenül, hiszen a tavalyi év végén számottevően emelkedtek az árak az országban, novemberben 7,8 százalékos éves inflációról számolt be a statisztikai intézet, a bukaresti jegybank becslése szerint pedig a pénzromlás az idén júniusban meghaladja majd a 8,6 százalékot.

Eközben januártól megemelték az üzemanyagok jövedéki adóját, ami literenként 5 forintnak megfelelő mértékben drágította a benzint és a gázolajat. A villamos energia egyetemes szolgáltatási ára is magasabb lett, ez azt a mintegy 3,7 millió fogyasztót érinti, aki még nem kötött szerződést a szabadpiacon. Az energiaár-szabályozó hatóság határozatai szerint a tarifák 50-90 százalékkal emelkednek, szolgáltatótól függően. Ugyancsak emelkedett – az elmúlt hónapokban immár sokadszor – a földgáz ára is, emiatt számos üzem leállította a termelését vagy csökkentette kapacitását. A lakossági fogyasztóknak a téli hónapokban elvileg nem az emelt árakat kell fizetniük, 2022. március 31-ig ugyanis kompenzálják őket az állami költségvetésből, ám becslések szerint a felhasználók többsége nem részesül majd a kompenzációban. Szakértők szerint az energiahordozók drágulása begyűrűzik minden termék árába, így jóval többe kerül a fogyasztói kosár.

A villamosenergia és a gáz ára nem fog csökkenni, hiszen látjuk, hogy globális viszonylatban is folyamatosan emelkedik. Mivel a családok költségvetése korlátozott a jórészt minden ágazatban befagyasztott jövedelmek miatt, a drágulási hullám negatívan érinti az életminőséget

– állapította meg Mircea Cosea bukaresti közgazdász.

Fotó: Bloomberg

Az inflációt sem éri el a nyugdíjemelés mértéke Szlovákiában

A bruttó minimálbér Szlovákiában január 1-től 646 euróra emelkedett, ez 23 euróval több a 2021-esnél. Egy képlet alapján változik a minimálbér, amely a két évvel korábbi országos átlagbér 57 százalékának felel meg. Az öregségi nyugdíjak idén 1,3 százalékkal nőnek, ez egy átlagosnak mondható, 500 eurós nyugdíj esetében 6,50 eurós emelésnek felel meg. A nyugdíj emelkedése az előző év első felében mért infláció függvénye. Mivel 2021 első hat hónapjában a pénzromlás üteme még visszafogott volt, ezért idén a nyugdíjak nem követik a 2021-es, 5 százalékot ostromló infláció mértékét.

Természetesen a lakossági villany és földgáz árának növekedése Szlovákiába is begyűrűzött. Az országos árszabályozási hivatal döntése értelmében idén a háztartások havi szinten 3-12 euróval fizetnek többet a villamos energiáért: a villanyt csak világításra használók esetében 3 euró, az árammal vizet melegítő és azzal is fűtő háztartások esetében az átlagos növekedés 12 euró. A vezetékes földgáznál a háztartások idei havi többletkiadása 0,45 és 19 euró között mozog. Akik a gázzal csak főznek, azoknál az átlagos pluszkiadás 0,45 euró, akik gázzal fűtenek, ott a fogyasztás nagyságától függően a havi többletkiadás 9 és 19 euró között mozoghat.

Fontos változás, hogy január 1-től betétdíjasok a PET-palackok. A 0,1 és 3 liter közötti flakonok betétdíja egyaránt 15 cent. A palackvisszaváltás csak a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben kötelező. Júliustól az 1 és 2 eurócenteseket fokozatosan kivonják a forgalomból, a vásárlás végösszegét úgy kerekítik majd, hogy például ha az 3,67 euró, akkor a matematikai kerekítés szabálya értelmében az ügyfél 3,65 eurót fizet. Bankkártyával fizetés esetén marad az eredeti összeg.

Csökken a nyereségadó Horvátországban

Az új év számos változást hoz a horvát társadalom számára. Ezek közül a leglátványosabb talán a minimálbér-emelés, ami mintegy 50 ezer személyt érint az országban. Ők a januári munkájukért már az eddigi nettó 4250 kuna (200 ezer forint) helyett mostantól 4687,50 kunát fognak kapni. Gazdasági elemzők szerint az általános drágulás és az infláció az idén is folytatódik, áprilistól pedig a gáz és az elektromos energia árának emelkedésére is számíthatnak a horvátok. Az energia pontos jövőbeli áráról egyelőre nincsenek konkrét adatok, ám pusztán a hálózathasználati díjak emelkedéséből adódóan garantált a legalább 4 százalékos emelkedés. Változások lesznek az ország adórendszerében is. A legkiemelkedőbb újdonság, hogy

ezentúl a tőkenyereség után 12 százalék helyett csak 10 százalék adót kell fizetni.

Az új törvény külön kitér a kriptovalutákból származó jövedelemre. Januártól tilos lesz továbbá az olyan egyszer használatos, műanyagból készült tárgyak használata és forgalmazása, mint például az evőeszközök, fülpiszkálók, léggömbpálcikák és ételtartók, illetve oxidatív úton lebomló műanyagból vagy expandált polisztirolból készült poharak. Ezenkívül még sok különböző szabályozás és törvény is módosult az év első napján. Ide sorolható például az a fogyasztóvédelmi törvény is, amely szerint abban az esetben, ha a vásárolt termék elromlik és javítható, a továbbiakban a vevőknek nem lesz joguk eldönteni, hogy csereterméket vagy javítást szeretnének-e, minden esetben a javítást kell választaniuk. Nagy változás, hogy augusztustól az üzletekben az árakat, valamint a fizetéseket euróban is feltüntetik, de fizetni még egy évig csak kunában lehet.

Szerbiában is megugrott az infláció az év vége előtt

Szerbiát is elérte az év vége előtt a világon végigsöprő inflációs hullám, éves szinten előreláthatóan 7-8 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. A novemberben mért éves infláció 7,5 százalék volt. A világpiacon tapasztalható árrobbanás begyűrűzése mintegy 50 százalékban lehet felelős az inflációért, míg a hazai tényezők, köztük a további drágulástól való félelem gerjesztette pszichózis is kihat a drágulásokra.

A pénzügyminisztérium szerint a GDP növekedése a vártnál sokkal nagyobb volt 2021-ben, az első becslés szerint mintegy 7,5 százalék lesz. A 2022-es évre 4,5 százalékos gazdasági növekedést várnak.

Korábban döntöttek az idei minimálbér emeléséről, ami januártól 35 012 dinárt (mintegy 100 ezer forint) tesz ki. Ez 9,4 százalékos emelés, de sokak szerint az infláció mértéke mellett ez alig jelent valamiféle javulást. 

Január 1-től 18 300-ról 19 300 dinárra emelkedett a bérek adótól mentesített keretösszege, vagyis a fizetéseknek az a része, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Ezzel egy időben 0,5 százalékkal csökkentették a munkaadók által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékot is. Ezek minimális módosítások, de a pénzügyminiszter szerint tudatosan kialakított folyamat részét képezik. Ugyanakkor Szerbiában még mindig 60 százalék feletti a béreket terhelő adó és járulék, ami minden kifizetett 100 dinár esetében további 60 dinár költséget jelent a munkáltatónak.

Régiós szinten Ukrajna van a legnehezebb helyzetben

Az ukrán parlament által tavaly december elején elfogadott 2022-es állami költségvetésről szóló törvény előírja a szociális juttatások emelését. Ez azonban nem történik meg azonnal. Szinte az egész 2022-es évben 6500 hrivnya (jelenlegi árfolyamon körülbelül 80 ezer forint) marad a minimálbér, a következő emelést csak októberre tervezik. Az összeg 200 hrivnyával, mindössze 3 százalékkal növekszik majd. Újabb változás 2023. január 1-től várható, amikor 7176 hrivnyára módosítják a minimálbért.

A minimálbér és a létminimum összegének növekedése a magánvállalkozók adókulcsait is befolyásolja. Ukrajnában különféle tevékenységek szerint négy csoportba sorolják a privát üzleti élet szereplőit. A magánvállalkozók jelenleg 4070 hrivnyát fizetnek. Az első csoportba tartozó egyéni vállalkozók esetében az egységes adó havi összege 2022-ben 248,10 hrivnya lesz. A második csoportba tartozók esetében ez 1300 hrivnya (a minimálbér 20 százaléka), a harmadik csoportba tartozók pedig a jövedelmük 5 százalékát vagy a bevételük és az általános forgalmi adó 3 százalékát fizetik be. Az általános adózási rendbe tartozó egyéni vállalkozókat a naptári év során a gazdasági tevékenységből befolyt jövedelem 18 százalékos személyi jövedelemadó és a nettó jövedelem utáni 1,5 százalékos hadiadó megfizetésére kötelezik.

Január 1-től életbe lépett az a törvény, amely szerint minden elszámolási műveletet végző egyéni vállalkozó számára kötelezővé válik a pénztárgép használata. Mintegy 2 millió egyéni vállalkozót tartanak nyilván Ukrajnában, közülük 1,5 millióan az egyszerűsített adózási rendszerben működnek. A miniszteri kabinet határozatában felmentette a vidéken tevékenykedő vállalkozókat a pénztárgépek kötelező használata alól. A döntést a jelentős anyagi teherrel és a nem megfelelő internetlefedettséggel magyarázta. A mentesülés feltétele, hogy a vállalkozás éves bevétele nem lépheti túl a minimálbér éves összegét. A módosítás nem vonatkozik a jövedéki termékeket értékesítő vállalkozókra.

A másik fontos változás az ingatlanadót érinti. Jelenleg évente egy ingatlan értékesíthető adómentesen. A második eladás után 5 százalékos adó fizetendő. A harmadik és a további ingatlanok esetében ez 18 százalékra módosul.

Január 1-től bevezetik a minimális éves adókötelezettséget a mezőgazdasági termelők számára. Ez az összeg a föld értékének körülbelül az 5 százaléka lesz. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a kertekre, a kertészeti szövetkezetek telkeire, valamint a településeken belüli mezőgazdasági területekre.

Az elszegényedő ukrán társadalomban érzékeny téma a rezsidíjak alakulása. 2021. október 1-től az áram ára havi 250 kilowatt fogyasztásig 1,44 hrivnya (180 forint). Ez április 30-ig érvényben marad, utána viszont emelés várható. Ami a földgázt illeti, a fogyasztást még 20 százalékos szállítási díj is terheli, így egy köbméter földgáz ára 125 forintnak felel meg.

Az idei költségvetés forrást biztosít az orvosok fizetésének emelésére. A nővérek számára meghatározott minimálbér bruttó 13,5 ezer hrivnya (168 ezer forint), az orvosoknak 20 ezer hrivnya (250 ezer forint) lesz. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter ígérete szerint 2022. január 1-től a fizetésemelések mellett az államilag foglalkoztatott orvosok kedvezményes, 5 százalékos kamattal juthatnak lakáshitelhez. Az idei évre 4533 (56 ezer forint) hrivnyás átlagnyugdíjat terveznek, ám az időskorúak havi járandósága több millió ember esetében ennek a felét sem éri el.