Ismét ráirányította a figyelmet a családon belüli erőszak terén Romániában tapasztalható állapotokra egy magas rangú, a feleségét bántalmazó politikus esete. Dumitru Focsa ellenzéki parlamenti képviselő ellen a napokban tett feljelentést a házastársa, akit a férje a saját, a Fekete-tenger partján lévő otthonukban megvert. 

Woman,Covering,Her,Face,In,Fear,Of,Domestic,Violence,,Concept
Woman covering her face in fear of domestic violence, concept violence and abuse.
Fotó: Getty Images

A családi házhoz riasztott rendőrök megállapították, hogy a 49 éves nőn szemmel láthatók a fizikai erőszak nyomai, ezért mentőt hívtak, hogy a helyszínen ellássák a sérüléseit, ám az áldozat elutasította a kórházba szállítást, sőt azt is, hogy férje ellen ideiglenes távoltartási végzést adjanak ki. Ettől függetlenül a rendőrség családon belüli erőszak miatt büntetőeljárást indított a politikus ellen.

Miután az incidens országos publicitást kapott a médiában, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozója beismerte, hogy összeszólalkozott, majd erőszakoskodott a feleségével, ugyanakkor nevetséges magyarázattal szolgált a történtekre. Focsa szerint a veszekedés a neje féltékenykedése miatt robbant ki, az indulatok elszabadulása után torkon ragadta, és maga felé húzta a nőt, akinek azonban szerinte nem az ütlegeléstől lett véres az arca, hanem mert a 

csapkodás közben „orrba találta az ajtó”.

A történtek kényesen érintik a honatya pártját, a legutóbbi, 2020-as parlamenti választásokon a bukaresti törvényhozásba meglepetésre bejutott AUR ugyanis mindenekelőtt a hagyományos családmodell védelmét, a család szentségét tűzte zászlajára. Az alakulat elnöksége szombaton megállapította, hogy a családon belüli erőszakot elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, kizárja a pártból a konstancai képviselőt, akit arra is felszólítottak, hogy mondjon le törvényhozói mandátumáról. Focsa azonban nem hajlandó megválni a mandátumától, és közösségi oldalán posztolt bejegyzésében – némileg cinikus módon – bejelentette: közvitát kezdeményez a bukaresti törvényhozásban a családon belüli erőszak megfékezése érdekében.

Romániai torzíthatnak az adatok

Több ponton is gond lehet az eredményekkel.

Focsa nem az egyetlen politikus, aki a közelmúltban családon belüli erőszak miatt botrányba keveredik Romániában. Decemberben Silviu Manastire volt televíziós műsorvezetőről szellőztette meg az egyik bukaresti portál, hogy 2020-ban megverte az élettársát, emiatt a törvényszék két hónapos távoltartást rendelt el az esetében, megtiltva számára, hogy 300 méternél közelebb megközelítse a nőt. A két évvel ezelőtti incidens nagy eséllyel derékba törte az újságíró politikai karrierjét, néhány héttel azt megelőzően ugyanis kinevezték a kormányzó román liberális párt (PNL) helyettes főtitkárának, a botrány következtében azonban lemondott, és a párttagságát is felfüggesztette.

A jelenség ellen küzdő civil szervezetek szerint Romániában minden harmincadik másodpercben megvernek, bántalmaznak egy nőt, évente pedig több mint 200-an válnak a családon belüli erőszak halálos áldozatává. 

Eközben a hivatalos adatok arról árulkodnak, hogy a tavalyi év első tíz hónapjában 13,4 százalékkal, több mint 46 ezerre nőtt a családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények száma az országban 2021 hasonló időszakához képest, ugyanakkor csaknem 11 ezer ideiglenes távoltartási parancsot bocsátottak ki a hatóságok, amelyek közül több mint 4 ezret később megerősített a bíróság. Az erőszakoskodó házastársat 2012 óta lehet távoltartási végzéssel eltávolítani az áldozat közeléből, 2018 óta pedig a bántalmazót azonnal kitilthatják egy ötnapos ideiglenes rendelettel a saját lakásából is. A bukaresti törvényhozás által 2021 áprilisában elfogadott jogszabály ugyanakkor immár lehetővé teszi az elektronikus nyomkövető rendszer bevezetését, tavaly október óta pedig egy kísérleti projekt keretében alkalmazzák is, több mint félszáz nyomkövető lábbilincset szereltek fel családon belüli erőszakot elkövető agresszorokra.

Egy tavaly készült tanulmány előzetes eredményei szerint a romániai lakosság nagyobb mértékben helyteleníti a nők elleni agressziót, mint két évtizeddel ezelőtt, de még mindig elfogadja a hölgyek elleni erőszak bizonyos formáit. A megkérdezettek 19 százaléka kevésbé vagy egyáltalán nem tartja súlyosnak, ha egy nőt megerőszakolnak, miután beleegyezett, hogy felmegy egy férfi lakására, 12 százaléka pedig azt nem tartja súlyosnak, ha egy kihívóan öltözött nő ellen követnek el szexuális agressziót.