Sportgazdaság

Közép-európai futball-liga tehetné versenyképesebbé a labdarúgást

Bár úgy tűnhet, hogy az Európai Szuperliga ügye jelentős, de csak átmeneti zűrzavart okozott az európai labdarúgásban, a topklubok drasztikus lépésével előtérbe került problémákkal valamit kezdeni kell – áll a KPMG Football Benchmark tanácsadói csoportjának közleményében, amiben azt is kifejtik, miért lenne jó, egy nemzetek feletti közép-kelet-európai bajnokság.

Mik is a mai foci problémái? Az első mindenképpen a klubok szurkolói és anyagi helyzetének polarizációja. A topcsapatok szurkolóinak összetétele egészen más, mint a kisebb kluboké: náluk a hagyományos hazai szurkolótábornál jóval nagyobb a nemzetközi rajongótábor. A Szuperligát eredetileg alapító 12 csapatnak például több (1,3 milliárd) követője van a közösségi oldalakon, mint az öt európai topliga összes többi 86 csapatának együttvéve, pedig köztük is vannak olyan nagyágyúk, mint a Bayern München vagy a PSG.

Fotó: KPMG

A fogyasztóvá váló globális közönséget kiszolgálandó, a nagy klubok mára sportszervezetekből globális média- és szórakoztatóipari vállalkozásokká váltak, erős brandekkel. Mindez a hatalmas bevételeken is érződik, ráadásul a bevételek szerkezete is más náluk: számottevően kisebb a meccsnapi bevétel és nagyobb a kereskedelmi, illetve a közvetítési jogokból származó bevétel súlya.

A 10 legnagyobb árbevételű klub bevételstruktúrájának alakulása az elmúlt években.
Fotó: KPMG

Mindeközben a nagycsapatok óriási kiadásokba verték magukat, leginkább a stábköltségek elszállása miatt. A következmény jelentős veszteség és nagy összegű számos topklubnál, amit tovább rontott a koronavírus-járvány.

Ezek a klubok mindemellett úgy érzik, nézettségi és bevételi túlsúlyuk ellenére korlátozott a ráhatásuk a versenyszervezésre és -irányításra.

A KPMG Football Benchmark csapata szerint a döntéshozóknak négy nagyobb területen kellene reformokat kidolgozniuk a problémák orvoslására.

  • A fenntarthatóság javításához elengedhetetlen a következetesebb és szigorúbb költségkontroll, mert hiába a topcsapatok csúcsbevétele, ha azt rendre elviszik a stábköltségek. Míg az UEFA pénzügyi fairplay szabályozásában erre vonatkozóan egy „legfeljebb 70 százalékos” ajánlás szerepel, az európai fociban a stábköltségek aránya az összbevételekhez viszonyítva átlagosan 67 százalék, azaz számos klub az ajánlottnál többet költ a fizetésekre.
  • A személyi költségek és a bevételek arányának alakulása az európai bajnokságban
    Fotó: KPMG

  • Megfontolandó továbbá a megtérülési (break-even) követelmény szigorítása és a kontrollrendszer kiterjesztése a klubok összes pénzügyikötelezettség-vállalására, valamint egy puha bérplafon-rendszer (soft salary cap) bevezetése a hatékonyabb költségellenőrzés érdekében. A fizetések korlátozása azonban rendkívül összetett kérdés, főként az uniós versenyjog és a futballklubok hosszú távú játékosszerződései miatt. Ezzel párhuzamosan kellene korlátozni az ugyancsak elszabadult átigazolási árakat és ügynöki jutalékokat.
  • Fontos a nemzeti és nemzetközi meccsnaptárak reformja is annak érdekében, hogy minél több rangadó legyen mindkét színtéren. Egyes bajnokságokban a klubok számának csökkentése (pl. a Bundesliga mintájára 20-ról 18-ra a többi négy nagy bajnokságban is) további nemzetközi klubmérkőzésekre adhat lehetőséget. Ugyanakkor figyelembe kell venni a játékosok terhelését is, mert már a jelenlegi sűrű versenynaptár sem biztosítja a kívánt pihenőidőket és növeli a sérülések esélyét.
  • Változásra van szükség a futball irányításában és a döntési hatáskörök újraelosztásában. Miközben a csúcsklubok egyedül viselik működésük és befektetéseik pénzügyi kockázatát, korlátozott a beleszólásuk a javarészt általuk generált bevételek elosztásába.
  • Fotó: Javier Garcia/Backpage Images/DPPI/AFP

    Ez volt az egyik alapkérdés a Szuperliga 12 klubjánál is – bár az iparágban ők fektetnek be a legtöbbet és ők generálják a bevételek többségét is, aránytalannak érezték hatalmukat a döntéshozatalban. Elégtelennek és lassúnak érezték a Bajnokok Ligája reformját is, azt állítva, hogy a BL nem kínált elegendő számú magas színvonalú mérkőzést, és a szervezők nem tudták maximalizálni a közvetítési díjakból származó bevételeket.

    Ugyanakkor a reformoknak hatékony intézkedéseket kell tartalmazniuk az egész futballpiramis fenntarthatóságának erősítésére, elsősorban a szolidaritási fizetési mechanizmusok javításával.

    A KPMG szakértői szerint

    fontos lenne a kevésbé fejlett futballpiacok versenyképességének javítása is. A kisebb nemzeti bajnokságok közönsége és bevételtermelő képessége kicsi ahhoz, hogy klubjaik labdába rúgjanak az európai porondon.

    Megfontolandó lehet regionális bajnokságok szervezése – a belga és holland top csapatokat egyesítő BeNe Liga elindítása már napirenden is van, és a becslések szerint a közös liga egyből a 6. legnagyobb európai bajnoksággá avanzsálna.

    Európai topbajnokságok klubjainak összárbevétele a koronavírus járvány előtt.
    Fotó: KPMG

    Ugyanez megvalósítható lenne skandináv, balkáni, vagy közép-kelet-európai kiadásban is.

    Az ilyen regionális bajnokságok jobb érdekérvényesítő képességgel, nagyobb közönséggel rendelkeznének:

    olyan piacokat fejlesztenének ki, amelyek elérnék a kritikus mennyiségű szurkolót, és maguk is fejlett futballtermékeket kínálnának, így vonzó ajánlatot adnának a kereskedelmi és műsorszolgáltató piacnak.

    A regionális bajnokságok versenyképesebbé válnának a kontinentális színtéren, javítanák a bennük szereplő klubok esélyeit a nemzetközi kupákban, és összességében elősegítenék egy kiegyensúlyozottabb európai piac kialakítását.

    A Szuper Liga elvetélt puccskísérlete megmutatta, hogy a közelmúlt reformtörekvései elégtelenek voltak. Az európai foci döntéshozóinak (irányító szervezetek, ligák, klubok vezetőinek) most el kell kezdeniük létfontosságú reformok tárgyalását. Soha nem látott rugalmasságra, bölcsességre, felelősségre és együttműködésre van szükség minden fél részéről minden szinten. Nincs más út.

    futball-liga topklubok Foci kelet-közép-európa szuperliga labdarúgás
    Kapcsolódó cikkek