Alapesetben Budapest egy lett volna a tizenegy rendezőváros közül, azzal viszont, hogy a 67 ezer férőhelyes Puskás Aréna teljes nézőterét megnyitja a szurkolók előtt, a legnagyobb figyelmet kapja az elődöntőknek és a finálénak is otthont London után – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász a részben hazai rendezésű, június 11-én kezdődő labdarúgó-Európa-bajnoksággal kapcsolatban.
Mint ismert, a sportág európai szövetsége, az UEFA eredetileg 12 helyszínen bonyolította volna le az Eb-t, de a járványhelyzet miatt Dublin kiszállt, Bilbao helyét pedig Sevilla vette át.
A szakember szerint egy nagy nemzetközi sportesemény megrendezésének hozadékait vizsgálva elsősorban az infrastrukturális örökség és az imázshatás a mérvadó. Az előbbi jelen esetben egyetlen létesítményről, a 190 milliárd forintból felépített, 2019 novemberében átadott Puskás Arénáról szól, amelyet a kontinenstornától függetlenül is felépítettek volna.
Az imázshatást pedig a százszázalékos kapacitáskihasználás mellett az is növelheti, hogy világsztárok érkeznek a magyar fővárosba. A csoportmérkőzéseken ugyanis a címvédő portugál és a világbajnok francia válogatott szerepel nálunk, a budapesti nyolcaddöntőben pedig jó eséllyel Hollandia legjobbjai lépnek pályára a magyar nemzeti stadionban.
Fontos fokmérő az idegenforgalom, beleértve a turisták által itt töltött vendégéjszakákat és az éttermekben, bárokban hagyott forintokat, azzal viszont számolni kell, hogy a pandémia miatt a vártnál kevesebb külföldi vendég érkezhet, a visszamondott jegyeket pedig ugyanúgy magyarok vásárolhatják fel. A rendező országok jellemzően nem adnak felmentést a határátlépésre vonatkozó korlátozások és a karanténszabályok alól az érvényes belépővel rendelkező szurkolóknak sem.
Négy házigazda – köztük Budapest – azonban jelezte az UEFA-nak, hogy a hatóságok különleges eljárásokat léptetnek életbe a beutazás megkönnyítésére.
A Budapestre utazó külföldi állampolgárok az országba történő belépést megelőző öt napban elvégzett két negatív Covid-teszttel vagy hat hónapnál nem régebbi megbetegedést igazoló dokumentummal jöhetnek.
Ami a játékospiaci hatásokat illeti, Szabados Gábor a 2016-os franciaországi Eb-re emlékeztetett: a jó szereplés legfeljebb a 23-24 éves futballistákat juttathatja versenyképesebb klubba, erősebb bajnokságba. Úgy látja, aki felhívja magára a figyelmet, az akár 8-10 millió euróért is átigazolhat, de Szoboszlai Dominik 20 millió eurós transzferdíjrekordját egyelőre nem érzi veszélyben. Mint ismert, a húszéves középpályás a Red Bull családon belül januárban ennyiért költözött Salzburgból Lipcsébe.
Néhány konkrét példával élve, a sportközgazdász szerint alighanem kitörési pont lehet az Eb Sallai Roland (Freiburg) vagy Szalai Attila (Fenerbahce) számára, de fontos tudni, hogy a tornán szereplő 26 játékos további 50-100 hazai futballistának is kaput nyithat Európába.
A magyarok iránt azonban közel sem akkora a bizalom ma sem, mint egy hasonló korú és képességű horvát, szerb vagy akár román játékos iránt
– állapította meg Szabados Gábor. Éppen emiatt nehezen ugorhat ki a magyar közegből az említett 23-24 éves korosztály feletti futballista. Gulácsi Péter vagy Willi Orban esete értelemszerűen más: ha ők váltanak, az alighanem az Eb-től függetlenül is megvalósulna, hiszen a Bundesligából vagy a Bajnokok Ligájából mindenki ismeri őket.
Labdarúgás: eltörölthetik az idegeben lőtt gólok szabályát
A Bajnokok Ligája-döntő előtti napon az UEFA illetékes bizottsága tárgyal az ügyről.
