Az angolverés után sem akar mindenki magyar futballistát venni

Arra az egész világ felkapta a fejét, hogy a magyar labdarúgó-válogatott oda-vissza legyőzte Angliát a Nemzetek Ligájában, ezeknek a zajos sikereknek azonban önmagukban már nincs sorsfordító erejük a játékosok karrierjét tekintve

– mondta a VG-nek Szabados Gábor sportközgazdász.

Felidézte, hogy 2004-ben Németország 2–0-s legyőzése még elég volt ahhoz, hogy több hazai labdarúgónak is beinduljon a karrierje, pedig az csak egy barátságos meccs volt. Az akkor duplázó Torghelle Sándor az MTK-ból az angol Premier League-be tudott szerződni, később pedig megjárta Németországot és a görög bajnokságot is.

Ráadásul azon a nyáron több más magyar futballista is légiósnak állt, de a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság óta tudjuk, a válogatott tétmérkőzéseken elért kiugró sikere sem garancia egyénileg arra, hogy egy-egy játékos magasabb szintre lépjen.

A hat évvel ezelőtti kontinenstornán ugyanis a válogatott hiába nyerte meg a csoportját Izlandot, a későbbi Eb-győztes Portugáliát és Ausztriát megelőzve, a várt vagy legalábbis remélt nagy játékosmozgás a topligák irányába elmaradt.

Elmúltak már azok az idők, hogy akár 8-10 millió eurót is kifizessenek minden előzmény nélkül egy 28-30 éves futballistáért, a nyugat-európai klubok elsősorban a 20-22 esztendős játékosokra kíváncsiak

– állapította meg a szakember. Így például Nagy Zsoltnak (Puskás Akadémia) annak ellenére sincs könnyű dolga, hogy néhány nap alatt a németeknek és az angoloknak is gólt lőtt, hiszen már májusban betöltötte a 29-et, de az NB I.-es gólkirály Ádám Martin (Paks) is 28 lesz novemberben, igaz, a Wolverhamptonban csereként beállva adott két gólpasszát nem lehetett nem észrevenni. 

Szabados Gábor tapasztalatai szerint 

az edzőpályák korlátját esőben-sárban is támasztó játékosmegfigyelők mellett a kiválasztás ma már egyre inkább a mesterséges intelligenciát használó algoritmusokkal dolgozó alkalmazások hatékonyságán múlik, így kisebb az esély arra, hogy valaki a semmiből tűnjön elő, ma már mindenkiről rengeteg objektív statisztikai mutatókon alapuló adat áll rendelkezésre. 

Mindezek ellenére számos hozadéka van az Anglia elleni 1–0-s hazai, majd 4–0-s idegenbeli sikernek, hiszen a sportközgazdász szerint nemcsak a magyar válogatottban rendszeresen pályán lévő 14-15 játékos kap ezután kiemelt figyelmet, hanem az a sorban mögöttük lévő, 80-100 fiatal hazai futballista is, akiket ezek után nagyobb eséllyel választanak ki.

Arról nem is beszélve, hogy a magyar élklubok – például a jó gazdasági helyzetben lévő Ferencváros és a Mol Fehérvár – ilyen eredmények után könnyebben szerezhetnek meg olyan, magas minőséget képviselő külföldi játékosokat, akik eddig jó eséllyel sosem gondolkoztak el azon, hogy futballozzanak-e Magyarországon.

Ami a sportszakmai részt illeti, Szabados Gábor szerint 

Marco Rossi szövetségi kapitány nagyon nehéz helyzetbe hozta magát, hiszen ilyen előzmények után össznépi elvárás lesz, hogy a válogatott jusson ki a 2024-es Európa-bajnokságra is.

A szakember várakozásai szerint a sikeres Nemzetek Ligája-szereplés első kalapos kiemelést hozhat az Eb-selejtezők sorsolására, ennek alapján pedig nehéz elképzelni, hogy a nemzeti csapat ne játszhasson legalább pótselejtezőt a két év múlva esedékes németországi tornáért. Igaz, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a válogatott lényegesen jobban teljesít erősebb riválisokkal szemben, így adott esetben – némileg paradox módon – könnyebben érvényesül egy Angliával vagy Németországgal, mint egy Albániával vagy akár Andorrával vívott csatában. Az utóbbiak ellen a szervezettség és a csapatszellem mellett a nagyobb játékerő miatt kezdeményezni kell, irányítani a játékot – ebben pedig mindenképp van még hová előrelépni.