Már kedd délután magyar drukkerektől zengtek Wolverhampton utcái, olyan hangulatot a helyi Wanderers szimpatizánsai is ritkán tapasztalnak, mint amilyet a nemzeti csapatunk szurkolói teremtettek a The Bluebrick Table Table bártól a stadionhoz vonulva. Úgy voltak vele a Marco Rossi tanítványait a szigetországba is elkísérő honfitársaink, hogy bármi lesz, ezzel a meccsel csak nyerhetünk, hiszen már letette a névjegyét a Nemzetek Ligájában a magyar válogatott.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Valóban tökéletesek voltak az előjelek, hiszen a 10 napos erőltetett menet első állomásaként Szoboszlai Dominik tizenegyesgóljával 1–0-ra vertük Angliát a Puskás Arénában. Az akkori váratlan siker értékét növeli, hogy ezt az angol válogatottat 22 mérkőzés óta nem győzte le senki, az egymás elleni összevetésben pedig 60 esztendő múltán született meg az újabb piros-fehér-zöld diadal. Bár a folytatásban kikaptunk 2–1-re Cesenában az olaszoktól, múlt szombaton újra kijött a magyar virtus: Nagy Zsolt találatával korán előnybe kerültünk, végül 1–1-re végeztünk a németekkel.
A budapesti angolverő tizenegyen három helyen változtatott Rossi: Gulácsi Péter helyett Dibusz Dénes védett, Nagy Ádám és Nego Loic került még ki a csapatból, Callum Styles és Fiola Attila pedig be.
Lendületesen kezdtek az angolok, de nem találtak rést a magyar pajzson, ezért a 16. percben Sallai Roland úgy gondolta: ha lúd, legyen kövér! Szoboszlai szabadrúgása után képtelen volt felszabadítani a háromoroszlánosok védelme, a Freiburg 25 éves szélsője pedig Aaron Ramsdale mellett a kapu jobb oldalába vágta a labdát.
Fotó: Koszticsák Szilárd
A folytatásban nyomtak az angolok, de nem volt bennük átütő erő, a magyarok hozzáállásáról pedig sok mindent elárul, hogy az elsősorban a támadójátékban finom megoldásairól ismert Szoboszlai majd egész pályás sprintet vágott ki, hogy megakadályozza a gólszerzésben Jarrod Bowent.
A szünetig a 295 hazai passzra hiába jutott csak 100 magyar átadás, maradt a vendégelőny, ugyanígy a hajukra kenhették Gareth Southgate fiai a 70 százalékos labdabirtoklást.
Ha Sallai Roland a statisztikák szerelmese, alighanem azzal is tisztában van, hogy az angolok az ezt megelőző 25 meccsükön egyetlenegyszer sem kaptak egynél több gólt, ráadásul mindössze nyolcszor kapituláltak. Hiába hozta be Southgate előbb Raheem Sterlinget, majd Phil Fodent is, a túloldalon Ádám Martin lett a szupercsere: előbb a 70. percben Sallainak, majd a 80.-ban Nagy Zsoltnak adott gólpasszt. És ezzel még nem volt vége: a 89. percben jött Gazdag Dániel, és ő is betalált (0–4). Ekkor már 10 emberrel voltak a pályán a hazaiak, miután John Stones piros lapot kapott.
A csoport másik mérkőzésén a németek 5–2-re legyőzték az olaszokat, így a magyar válogatott négy forduló után hét ponttal a Nemzetek Ligája-csoportja első helyén áll.
Marco Rossi: Álmomban sem számítottam erre!„Senki nem számított ilyen eredményre, még a legszebb álmainkban sem – kezdte meccs utáni értékelését a magyar válogatott szövetségi kapitánya. – Sokszor szerencsénk is volt, de megérdemeltük ezt is, mert a játékosok az első pillanattól kezdve együtt küzdöttek, harcoltak, szenvedtek – egy igazi csapatot láthattunk a pályán. Nagyon örülök, hogy el tudtuk érni ezt az eredményt. Ha belegondolok, hogy honnan indultunk, amikor elkezdtük a közös munkát, és hová érkeztünk el, azt kell mondanom, hogy ez számomra is hihetetlen. Az angolok megpróbálták kihasználni a gyenge pontjainkat, de nem tudták kiaknázni a mélységet, hiába próbálták meg túlterhelni a jobb oldalunkat, és azt sem tudták kihasználni, hogy hosszabb a kispadjuk, mint nekünk. Az angolhoz hasonló kvalitású csapatok ellen meg kell szenvedni a mérkőzést. Végig futni kell, dolgozni, ezt sulykoltam a játékosokba az edzéseken is. Senkitől sem fogadtam el kifogásként, hogy fáradt, azt mondtam nekik, hogy ha felveszik a válogatott mezét, mindent el kell felejteniük, nem lehetnek sérültek, nem lehetnek fáradtak, mindent meg kell tenniük a csapatért. Olaszként nem hiszek a szememnek, hogy milyen érzelmeket váltanak ki a magyar szurkolókból a válogatott sikerei. Elmondhatatlanul büszke vagyok a szurkolókra és a játékosokra is.” |
Gyakori kritika a magyarokkal szemben, különösen ha sportról, azon belül is futballról van szó: nem csak a vereségeket, a győzelmeket sem tudjuk a helyükön kezelni.
Most viszont van mire szerénynek lenni – arról pedig nem Marco Rossi csapata tehet, ha az angolok nem adtak bele 100 százalékot az első perctől kezdve. Mire észbe kaptak, már késő volt.
Avagy az ég kék, a fű zöld, az angolokat pedig tíznaponta megverjük futballban. Ezek után már csak azt sajnálhatjuk, hogy a katari világbajnokságra nem jutott ki a magyar válogatott...
A mostani győzelem értékéről sok mindent elárul, hogy saját közönsége előtt 94 éve nem szenvedett ekkora vereséget Anglia. Az évszázad mérkőzéseként emlegetett 6:3-nál sem volt ekkora gólkülönbség a két válogatott között – 1953. november 25-én. Ráadásul az újabb idegenbeli sikerre azóta, majd 69 éve vártunk.
Így értékelt Sallai Roland, a meccs embere„Nagyon boldog vagyok, nem találok szavakat egy ilyen mérkőzés után – mondta az M4 Sportnak Sallai Roland, aki két gólt szerzett a magyar csapatban Anglia ellen, és ezzel gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést a Nemzetek Ligája A ligájának 3. csoportjában. – Senki sem gondolta, hogy így alakul. Pluszöröm, hogy honnan hova jutottunk, a közeljövőben már tényleg kell velünk számolni. Hosszú út volt, beérett az elvégzett munka az új szakmai stábbal, tényleg egymásra találtak a játékosok és az edzők.” |
