A következő négy évben is Aleksander Ceferin lesz az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke – döntöttek a tagszervezetek képviselői az UEFA Lisszabonban zajló szerdai tisztújító közgyűlésén, ahol Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökét is újraválasztották a nemzetközi szervezet (FIFA) alelnökévé.

20220926 BudapestMagyarország - Olaszországa labdarúgó Nemzetek Ligája A divíziója 3. csoportjának mérkőzése.Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzetképen: Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

A hivatalos adatok szerint a szövetség alelnökei, így Csányi Sándor is nettó 300 ezer dolláros (103,01 millió forint) juttatásban részesülnek,

míg a FIFA Tanács tagjai 250 ezer dollárt kapnak. A szervezet elnöke, Gianni Infantino mintegy bruttó kétmillió dolláros fizetést tehet zsebre.

Ceferin a harmadik mandátumát kezdheti meg, miután ellenjelölt nélkül, egyhangúlag megválasztották.

Az 55 éves szlovén sportvezető 2016 szeptembere óta vezeti az UEFA-t, 2019-ben – szintén ellenjelölt nélkül – újraválasztották. Első alkalommal az eltiltott és a tisztségről 2016 májusában lemondó Michel Platini utódjaként lett az európai szövetség első embere. Az UEFA elnökeként Ceferin automatikusan a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke is marad egyben.

A pandémia óta degeszre keresik magukat a labdarúgócsapatok

A tavalyi szezonban regisztrált 111 millió euróról 1,4 milliárdra emelkedtek a meccsnapokon befolyt összegek a világ labdarúgásának legnagyobb bevételt termelő klubjainál – derült ki a Deloitte Football Money League című kiadványából. Ennek oka, hogy a pandémia lecsengésével a szurkolók nagy számban tértek vissza a stadionokba.

Megválasztása előtt a szlovén ügyvéd úgy fogalmazott, az európai futball máris globális, és miközben élvezik ennek az előnyeit, megfizetik az árát.

Voltak kísértések, sőt, kísérletek is új formátum létrehozására, ám ezek ütköznek az általunk oly jól ismert és oly nagyra becsült európai modellel

– fogalmazott Ceferin, hozzátéve, hogy az utóbbi a sporteredményeken alapul. Kijelentette, hogy Európában nem fogják engedni, hogy kartellek irányítsák a sportéletet. Kiemelte, hogy az UEFA égisze alá tartozó versenyeken rasszista, homofób vagy szexista zaklatásnak kitett játékosokat meg kell védeniük, a „bűnelkövetőket” pedig hatékonyabban kell megbüntetniük.

A labdarúgás egy befogadó sportág, amely mindenki előtt nyitva áll, de sajnos néhány ember még mindig nem érti ezt a koncepciót, így meg kell vizsgálnunk az ő gondolkodásmódjukat is

– mondta Ceferin.

Csányi Sándor az UEFA alelnöke és a végrehajtó bizottság tagja sem maradhatott, mert egyrészt március 20-án betöltötte 70. életévét, másrészt az új szabályok szerint nem is lehetne egyszerre UEFA- és FIFA-alelnök. A FIFA alelnöki posztjáért Csányi mellett Ari Lahti, a Finn Labdarúgó-szövetség elnöke indult, ám a szavazás előtt visszalépett a jelöltségtől. 

A magyar sportdiplomatát így egyhangúlag választották meg.

Csányi Sándor a 2015-ös bécsi kongresszus döntése nyomán lett az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, míg a nemzetközi szövetség (FIFA) tanácsába 2017 áprilisában került be. A FIFA alelnökévé először 2018 februárjában választották meg.

Az mlsz.hu-n olvasható közlemény szerint az MLSZ elnöke az európai szövetségek elnökei számára küldött bemutatkozó anyagában az értékek védelmét, illetve a legnagyobb múltra visszatekintő kontinens tapasztalatainak felhasználását ígérte kollégáinak, akiket biztosított: azon dolgozik majd, hogy a labdarúgás hátországában, alapjaiban részt vevők minél többet kapjanak vissza a sikeres üzletág bevételeiből.