Vízfejűvé válik az Airbnb-piac is

Budapest Airbnb-piacával rend­szeresen foglalkoznak kutatások, és naprakész statisztikák tükrözik a professzionalizálódó fővárosi helyzetet, a vidékiről viszont először jelent meg átfogó kutatás. A Területi Statisztika című folyóirat legfrissebb száma Az szálláskínálatának jellemzői a megyei jogú városokban címmel közölt egy Dudás Gábor, Boros Lajos, Kovalcsik Balázs és Vida György szerzők által jegyzett tanulmányt, amely számos egyedi pontot ragadott meg a témában.

Megállapításaik szerint a közösségi szálláspiac volumene vidéken jelentősen elmarad a fővárosétól, de a nemzetközi és a budapesti trendeket tükrözi, így a hagyományos szállástípusok olcsó – és többnyire olcsóbb – alternatíváját nyújtja. Személyenként napi 10–20 ezer forint közötti sávban mozog, árban és területi eloszlásban is nagy szóródást mutat a kínálat.

A legtöbb Airbnb-szállás Pécsett, Szegeden, Egerben és Debrecenben található, bár ezeknek csak kis része pörög, hiszen – mint az a kutatásból kiderül – a teljes lakások szállásadóinak fele, és a privát szobák 70 százaléka nem rendelkezik értékeléssel. Ez arra utalhat, hogy a viszonylag bejáratott és üzletszerűen üzemeltetett szálláshelyeket gyakrabban veszik igénybe a vendégek, és arra is, hogy sok az új szereplő a piacon.

Ráadásul az értékelések 85 százaléka a teljes lakásokhoz kapcsolódik, vagyis kereslet zömmel nem szobákra, hanem kompletten bérbe vehető szállásokra van. Minél kevesebb ingatlant üzemeltet valaki, annál jobbak a vendégek visszajelzései, míg az egy szállásadó által üzemeltetett ingatlanok számának növekedésével, ha kismértékben is, de csökken az értékelések átlaga – összegzi a kutatás.

Az Airbnb nagyvárosi jelenség, a kereskedelmi szállások erős versenytársát képezi, azok árára és forgalmára gyakorolt hatásáról azonban megoszlanak a vélemények. Magyarországon a vidéki Airbnb-szállások ára a panziók szintjén, illetve azok alatt mozog. Eszerint

a hoteleknél hiányosabb szolgáltatásokat kedvező árával képes ellensúlyozni ez a kör, ami sikerének és térnyerésének is a titka.

A tanulmány szerint a korlátozottan fizetőképes, az infokommunikációs technológiát intenzíven használó fiatalok, valamint a több főre szállást kereső, árérzékeny családok körében versenyképes az Airbnb, amelynek kínálatában 77 százalékot a teljes lakások adnak, átlagosan 4,6 férőhellyel és 3,2 ággyal.

A megyei jogú városok magánszálláshelyeinek kapacitása 2013-tól, vagyis az Airbnb széles körű elterjedésétől számítva több mint 15 százalékkal nőtt, míg a kereskedelmi szálláshelyeké 3,8 százalékkal csökkent. 2010-ben a magánlakásokban regisztrált külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban regisztráltak 34 százalékát tette ki,

2017-ben pedig már elérte a 82 százalékát, és meghaladta a 4 milliót.

A dinamikus növekedés elsősorban a fővárosban összpontosult. A vizsgált időszakban Budapesten a magánszállásadók száma több mint a hétszeresére, a férőhelyeké csaknem az ötszörösére emelkedett. A külföldi vendégforgalom 2010 és 2017 között a hússzorosára nőtt, és Budapesten ennek 62 százaléka a magánszállásokon csapódott le.

A megyei jogú városokban mérsékeltebb volumenű és ütemű növekedés ment végbe. A megyei jogú városokban 2010-ben 1,1 ezer magánszálláshelyen 7,3 ezer férőhelyet kínáltak, tavaly 1,8 ezer magánszálláshely, 12,2 ezer férőhellyel üzemelt, erre a külföldivendég-forgalom mindössze 4 százaléka jutott.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja