Lassú lesz a visszarendeződés a szállodaiparban a járvány után

Példátlan veszteséget okozott a koronavírus az európai szállodaiparnak: az STR globális adatai szerint az európai szállodák kihasználtsága 2020-ban mindössze 25 százalék volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (revpar) pedig 72 százalékkal esett az egy évvel korábbi szintről.

A körülményektől függetlenül nyitva tartani képes szállodák (az üzleti, oktatási céllal érkező vendégek fogadására sok országban fennmaradt a lehetőség) összességében nagy előnyre tettek szert az átmenetileg zárva tartó versenytársaikkal szemben. Míg 2019-ben Európa fővárosaiban a hotelek átlagos kihasználtsága jellemzően 10-20 százalékpontos eltérést mutatott, tavaly ez extrém, 70-80 százalékpontnyi tartományban szóródott.

A hazai kereskedelmi szálláshelyek tavaly az első tizenegy hónapban 55 százalékkal kevesebb, 13 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 225 milliárd forint volt a KSH adatai szerint, 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 2020 decemberét érintő korlátozások miatt a teljes évre vonatkozó visszaesés mindkét érték esetében a 60–65 százalék közötti sávban alakulhat.

Az év közepén tapasztalt belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek esetében ez a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt. Igaz, ennek pozitív hatásait elsősorban nem a fővárosi, hanem a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni.

A forgalom beszakadásával párhuzamosan nagymértékben lelassult a beruházói aktivitás, elsősorban a banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága miatt. A többi között ezért a 2021–2024 között átadni tervezett projektek száma a koronavírus megjelenését követő hónapokban a felére csökkent, így a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben csupán megközelítőleg 2000 új hotelszobával bővül.

Az igazság pillanata számos szálloda esetében a hitelmoratórium június 30-i lejárta után jön el. Nem kétséges, hogy számos szálláshely esetében át kell majd strukturálni az adósságot, ami mind az üzemeltetői, mind a banki oldalon kompromisszumokat kívánhat.

A korlátozások fokozatos feloldásával a BDO előrejelzése szerint a nyári hónapokban éledhet újra a szállodapiaci kereslet. Mind a légitársaságokat, mind a szállodákat, éttermeket és turisztikai célpontokat nagy kihívás elé állítja a verseny újraindulása, hiszen bizonyos értelemben egészen más jellegű piacra kell visszalépni. Álláspontjuk szerint a hatékony visszatérés egyik előfeltétele, hogy a vírushelyzet kezelését és a korlátozások feloldását az európai országok nagyjából szinkronban végezzék. Ebbe beleértendő az oltási programok levezénylése is, mivel az újranyitás időzítése láthatóan ettől függ.

A korlátozások feloldása várhatóan több lépcsőben jelenik meg a hazai szállodapiacon. Először a vidéki szálláshelyek iránti kereslet térhet vissza. Budapesten az érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem teszik kora nyárnál előbbre, itt először az egyéni szabadidős vendégszegmens és az egyéni üzleti utazók kereslete térhet vissza. Őket követhetik a szabadidős turistacsoportok, legkésőbb, valószínűleg csak ősszel indulhat fokozatosan újra a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet.

Bár a vendégek felhalmozódó utazási igénye miatt gyorsan növekedhet a kereslet, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét összességében csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág a szakértői összeállítás szerint. Az egyes szállodaipari egységek teljesítménye lokációtól és minőségtől függően a korábbiaknál változatosabb lesz, és az eddiginél nagyobb szerephez jut az adott menedzsment hatékonysága és innovációs készsége.

A fővárosi szálláshely-kapacitás

2000

új szobával bővül

a következő három évben