A világjárvány kitörésekor a turizmus szinte azonnal padlóra került, az utazók teljesen eltűntek, a költségek viszont egyre nőnek; még akkor is, ha a limuzinok „parkolópályára” kényszerültek. A limuzin bérbeadó cégek helyzetét több szempontból is nehezíti a pandémia, és a járvány megfékezését célzó intézkedések hatása.
Nincsenek rendezvények
A koronavírus járvány kitörésekor egyre inkább háttérbe szorultak a családi, baráti rendezvények, majd szinte teljesen megszűntek. A rendezvényekre vonatkozó korlátozások miatt az esküvőket, születésnapokat, évfordulókat, keresztelőket az ember igyekeznek szűk családi körben lebonyolítani, vagy elhalasztani, bízva abban, hogy hamarosan újra lehet nagy létszámmal ünnepelni az örömteli eseményeket, jeles napokat.
Ez a szolgáltató ágazatot, többek között a limuzin bérbeadással foglalkozó cégeket is sokkhatásként érte. A szektor az elmúlt egy évben elvesztette a bevételeinek szinte 100%-át, mely két fő részből tevődik össze: 60-70%-ban a turisztikai személyszállításból és 20-30%-ban a magán-, és céges rendezvényekből.
A limuzin bérlő cégekre is rájár a rúd a pandémia miatt
Sokan nem tudják, hogy Magyarországon a hivatalos engedéllyel rendelkező, komoly limuzinos cégek valójában buszos vállalkozások, és a buszok fenntartási költsége sokszorosa egy átlagos személyautó fenntartási költségeinek. Ebből kifolyólag a limuzin bérléssel foglalkozó cégeknek nagyon magasak a fennmaradáshoz szükséges fix kiadásai. Ezekre a kiadásokra akkor is elő kell teremteni a forrást, ha a cégnek egyetlen foglalása sincs a koronavírus világjárvány következtében bevezetett intézkedések miatt.
És hogy melyek ezek a kiadások? Lássuk a konkrét példákat, számokkal!
Az átlagos korú személyautókkal ellentétben, a limuzinokat két év helyett évente kell műszaki vizsgára vinni, ráadásul a 3,5 tonna össztömeget meghaladó limuzinok és buszok utcán tárolása nem megoldható, emiatt a szolgáltatók többsége telephelyet bérel. Egy nagyobb járműparkkal rendelkező limuzinos cég esetén ez óriási költséget jelent.
A fix kiadások közé tartozik továbbá az éves autópálya matrica vásárlás, melynek B2 kategóriára vonatkozó díja 208.000 Ft járművenként, illetve az éves biztosítási díj, ami a limuzin / busz paramétereitől függően 360.000-400.000Ft-ot is elérheti. Ráadásul a limuzinok fogyasztása sem mondható átlagosnak (25 liter/100 km), épp ezért a jelenlegi magas üzemanyagárak mellett a tankolásuk egyáltalán nem olcsó mulatság.
És vajon mi van akkor, ha egy-egy limuzin javításra szorul?
Mivel a limuzinok többsége amerikai modell, az alkatrészek beszerzése a koronavírus járvány kitörése óta még nehézkesebbé és költségesebbé vált: a szállítás csúszik, a szállítási költségek az egekben, és az autóalkatrész-gyártásban is tapasztalhatók kisebb-nagyobb fennakadások. És természetesen ott vannak még a különféle adók (iparűzési súlyadó, stb.), illetve az alkalmazottak költségei is.
Bizony, a járművek mellett a személyzetről is gondoskodnia kell a limuzin bérlés szolgáltatást kínáló cégeknek. Ráadásul a profi szolgáltatók – buszos vállalkozás lévén – kizárólag kimagasló képzettséggel és tapasztalattal bíró sofőröket alkalmazhatnak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy hivatásos limuzin sofőrnél elvárás a pályaalkalmassági vizsga, a GKI vizsga, a C és D kategóriás jogosítvány, valamint a legalább társalgási szintű nyelvtudás.
A teljes leállás miatt sokan képtelenek finanszírozni ezeket a kiadásokat, emiatt kénytelenek elbocsátani az alkalmazottakat. A limuzinokat kivonják a forgalomból, és nagy összegű hiteleket vesznek fel, hogy legalább az olyan alapvető kiadásokat fedezni tudják ebben az időszakban, mint például a telephely bérlés, a könyvelés, a cégvezetők kötelezettségei és az adók.
Van kiút? Bizonytalan jövő
A világjárvány következtében a turizmus-vendéglátás, a szolgáltató szektor és ezzel együtt a limuzin bérlés piaca is a feje tetejére állt. A limuzinos cégek bevételének jelentős részét a turisztikai célú személyszállítás teszi ki, és tavaly, a turisták eltűnésével a bevételük rohamosan nullára csökkent.
Még a limuzinos piac legoptimistább prognózisa is azt mutatja, hogy az újraindulásra még a 2021-es évben sem kerül sor. Mindezek ismeretében elmondható, hogy a teljes szektor a túlélésért küzd, bízva abban, hogy egyre fogyó tartalékaik kitartanak addig, amíg vissza nem áll az élet a normális kerékvágásba. Az újranyitás azonban új problémákat is szül.
Az egyik legkínzóbb probléma pedig az munkaerőhiány. Az elbocsátott alkalmazottak többsége külföldre ment, hogy a bevételkiesést pótolják. Közülük bizonyára kevesen akarnák újra felszámolni az egy év alatt felépített „új” életüket. Összességében tehát elmondható, hogy a nyitás gondolata sok limuzinos cégvezetőben kettős érzelmeket ébreszt. Egyfelől várják az újranyitást, másfelől viszont összeszorult gyomorral tekintenek a jövőbe.
