Visszatér a pandémia előtti időszak, idén már 700 ezer turista száll ki a szállodahajókról Budapesten, csakhogy most nem lesz elég busz, mert a Covid alatt sokan eladták a járműveiket, a buszvezetők többsége is kiöregedett és nincs utánpótlás – tájékoztatta a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) 97. közgyűlésén megjelenteket Sevillában Jakus József, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NIT Hungary elnöke.
Fotó: Shutterstock
Budapestnek el kell döntenie, hogy szüksége van-e a buszos turizmusra, vagy sem,
mert a helyzet tarthatatlan, sem a budai Várba, sem a Citadellához nem tudják felvinni a csoportokat. Jelenleg azt ajánlják, hogy a budai Várba ne menjenek, illetve csak saját felelősségükre a csoportos utaztatók – jelentette ki a szakmai szövetség elnöke.
A helyzet odáig fajult, hogy Budát nem tudják megmutatni a buszos turistáknak, csak távolról vagy a Dózsa György térről lifttel és gyalog, hosszú sétával, amire az idősebb turisták már nem vállalkoznak.
A repülőtéri érkezőparkoló kialakítása viszont nagyon jól áll, június közepére ígérik, hogy az alsó parkolóban nyolc nagy busznak lesz utasfelvételi hely. A Hősök terén is végre kulturáltan ki lehet tenni az utasokat, de várakozni ott sem lehet.
Ágazati szinten rendkívül súlyos a helyzet a buszosoknál, miután nincs elég gépkocsivezető, nincs elég autóbusz egész Európában.
A fiatal, egy-két éves buszokat felvásárolták az arab országok, az újak beszerzését a kritikus sofőrhiány miatt is szenvedő vállalkozásoknak nem finanszírozzák a bankok – összegezte a megoldhatatlannak tűnő problémákat Jakus.
Fotó: Mediaworks
A Covid által letarolt utazási szektor felpattanása ugyanakkor meglepően gyors volt. A világjárványt az utazásszervezők egy része közvetítőként élte túl, a csődök zöme csendben történt, a leszerződött utak kifuttatásával – hangzott el a MUISZ kihelyezett közgyűlésén, ahol a biztosítási piac áttekintése is fókusztéma volt.
A témaválasztás jól tükrözi az utazási ágazat fajsúlyos kérdéseit, amelyek az utazásszervezők vagyoni biztosítását és az utasbiztosítások számát, tartalmát egyaránt felölelik.
Nagy meglepetésre az első negyedév már 38 százalékos pluszforgalommal zárult a tavalyi bázisidőszakhoz képest az utazási biztosítások piacán, ami összességében azt jelenti, hogy a 2019-es év eredményeit máris túlszárnyalták, az idei újra sikerév lehet – ismertette az ágazati statisztikát Nagy Róbert, a Mondial magyarországi igazgatója a friss hivatalos adatok alapján.
Konszolidálódott a helyzet, a pandémia rávilágított a biztosítás fontosságára,
növekszik a fedezettel utazók köre, ami már 55 százalék, tehát a torta még nagy.
Az ügyfelek egyre jobb és egyre szélesebb körű biztosításokat keresnek, könnyű és gyors kötési folyamatokra vágynak, egyszerű, lehetőleg digitalizált kárrendezéssel.
Fotó: Shutterstock
Nem egységes a kárelévülés ideje, de idéntől már minden biztosító visszaállítja az öt évet.
Újra népszerűek az USA-termékek, egyre többen beépítik a poggyászba a kerékpárt is, és újdonság, hogy előtérbe kerülnek az éves termékek.
Meglepő, hogy a magyarok körében sokkal nagyobb arányú az orvosi ellátást igénybe vevő biztosítottak aránya külföldön, mint más országok utazói körében: míg száz román turistából 2-3, addig száz magyar közül 10-12 utas szorul valahol ellátásra.
Fizetni a biztosítók azonban csak arra tudnak, ami benne van a szerződésben. A helyi viszonyok viszont eltérők, nem mindenhol ugyanazt és ugyanolyan feltételekkel szolgáltatják az egészségügyben
– közölte Nagy Róbert.
Tavaly összesen 7,4 százalékot nőtt a teljes biztosítási szektor, amelynek minden szegmensében érezhető a kárgyakoriság emelkedése és a kárinfláció, valamint a koronavírus után az orosz–ukrán háború, illetve a klímaváltozás kihívásainak hatása. Aszálykárra csak tavaly 40 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évtized után a szektor először lett veszteséges mindezek miatt, 2022 harmadik negyedévében.
A biztosítási szakmára váró kihívások 2023-ban sem szünetelnek, az a különadó, a munkaerőpiaci problémák, a kvalifikált munkaerő hiánya, a belső pénzügyi sztenderdeknek való megfelelés, az IT-fejlesztések miatt – sorolta a feladatokat Sárközi Csilla, a Collonnade Biztosító ügyfélkapcsolati menedzsere.
Gondolhatnánk másképp a biztosítókra, mint most
– fogalmazott Sárközi, rámutatva, hogy az ágazati cégeknek fontos szerepük van az öngondoskodásban és az államháztartáson belül is, befektetéseik, állampapírjaik révén. Igaz, a magyarországi 2,5 százalékos hozzájárulás a GDP-hez még azt jelzi, hogy van mozgástér, van fejlődési lehetőség a szektorban, ez az uniós országok egyharmadában már 7 százalék körül alakul.
Az utazási irodák száma 2020-ig csökkent, viszont a pandémiánál komoly változás történt, a szervezőirodák száma lefeleződött, többen közvetítőként próbálták átvészelni ezt az időszakot
– tette hozzá Major László, az Európai Utazási Biztosító (EUB) értékesítési igazgatója.
Hat év alatt 225 irodával lett kevesebb, miközben 22-ről 15-re csökkent a charteres irodák száma.
Csendes csődök, bezárások történtek, kifuttatták az érintett cégek az utakat, többnyire káresemény nélkül zártak be ezek az irodák.
Biztosítói kártérítéssel 10 csőd zajlott le, de ezeknél mintegy 400 millió forintos kifizetés volt.
Bonyolítja és nehézkessé teszi a kártérítés folyamatát, hogy aki csődbe megy, nem szolgáltat adatot, viszont a biztosító addig nem téríthet, amíg minden utastól be nem érkezik a bejelentés.
A biztosítási összeg sokszor nem fedezi az összes károsult igényét.
