Nem tiltja be a kormány az otthonmegosztást
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium az Airbnb nyílt levelére reagálva.
Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.
A Nagy Mártonhoz írt nyílt levélre válaszul adatokat sorolnak fel, jelezve, hogy
- a Budapesten működő rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így
- jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.
Az STR-kiadásban érintett
magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát.
A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, ami messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van.
Ennek következtében
pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is tetemes mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.
A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását.
Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.
Emellett
kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Fontos hangsúlyozni, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe.
A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezi le a szaktárca válaszul.
Eldőlt: 2026-tól nincs rövid távú lakáskiadás Terézvárosban
Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület csütörtökön azt a rendeletet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nem lehet rövid távra kiadni lakásokat a VI. kerületben – közölte az önkormányzat az MTI-vel. Ebből kiderült, hogy a Kétfarkú Kutya Párt képviselője voksolt nemmel, a Fidesz–KDNP és a Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyesület képviselője pedig nem szavazott. Airbnb-zni így már csak 2025 végéig lehet Terézvárosban.
