A világ legszebbjei közé választottak egy magyarországi hidat
A világ legszebb hídjai nem csupán mérnöki mesterművek, hanem közösségeket összekötő építmények is. Legyenek azok különleges építészeti innovációk Skandináviában vagy a perui őslakosok által kötélből létrehozott szerkezetek, a világunk egészen másképp nézne ki a közösségeink között összeköttetést létesítő hidak nélkül. Az emberiség évszázadok óta próbál megoldást keresni arra, hogyan keljünk át folyókon, völgyeken és esőerdőkön, ami a történelmi és kortárs építészet gyönyörű példáihoz vezetett. Több millió híd található szerte a világban, és a funkcionalitáson túl sok közülük igazán lenyűgöző látványt nyújt. A világhírű Time Out utazási magazin megválasztotta a világ legszebbjeit. A sorrendiség felállítása bármilyen szempont alapján mindig szubjektív ugyan, de mindenképpen hízelgő, hogy a budapesti Lánchíd is felkerült a földkerekség leglátványosabb hídjainak ranglistájára, méghozzá az igen előkelő, 12. helyre – írja az Origo.

A Lánchíd volt a főváros első állandó Duna-hídja
Budapest ikonikus függőhídja hatalmas kőíveivel és öntöttvas láncaival köti össze a Budai-hegységet a pörgős pesti belvárossal. A Széchenyi Lánchíd volt Budapest első állandó Duna-hídja.
1839–1849 között épült meg gróf Széchenyi István kezdeményezésére, aki a téli közlekedés nehézségei (a jégzajlás okozta hajóhídbontások) miatt szorgalmazta egy állandó híd létesítését, amely összeköti Pestet és Budát. A terveket az angol William Tierney Clark készítette, a kivitelezést az ugyancsak angol Adam Clark vezette.
Az építkezést eredetileg három és fél millió forintra tervezték, de végül 6,2 millióból valósították meg.
A híd 1848 nyarára csaknem készen állt; a szabadságharc során az átvonuló hadseregek számára ideiglenesen már járhatóvá is tették. 1849 májusában, Buda ostromakor Clark a lánckamrák elárasztásával mentette meg a hidat attól, hogy a várvédő császári csapatok felrobbantsák.
A hivatalos átadásra a szabadságharcot követő megtorlás nyomasztó légkörében, 1849. november 20-án került sor: elsőnek a rettegett császári főparancsnok, Haynau lovagolt át rajta.
Az oroszlánokat – Marschalkó János szobrait – egy évvel később helyezték el.
Az ikonikus oroszlánokkal díszített híd a magyar gazdasági és nemzeti fejlődés jelképévé vált. A Lánchíd történetéről ide kattintva olvashat további érdekességeket.


