BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felfutóban a lignit piaca

A lakosság mind jobban keresi az olcsóbb fűtési megoldásokat: úgy spórol a gázzal, hogy mellette egyre több fát és szenet használ. Ám mostanra már a jó minőségű import fekete- és barnaszeneket is egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, annál inkább pezseg a fánál is kevesebbe kerülő lignit piaca. A környezetvédők fogják a fejüket.

Telente egyre sötétebb füst gomolyog a hazai kistelepülések fölött annak jeleként, hogy a gazdasági válság miatt mind jobban hódítanak a gázt helyettesítő fűtési megoldások. A környezetkímélőbbnek tartott fatüzelés mellett reneszánszát élik a különböző szenek használata is, sőt, a fizetőképesség romlása már a szénen belül is differenciál: a legolcsóbb fűtést ígérő hazai lignit viszi a prímet. A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008-ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak, 2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató korábban 2015-re már 500 ezer tonnát valószínűsített lapunknak.

A hazai ligni timportot vált ki, munkahelyet jelent. Népszerűsödése mégsem jó hír annak fényében, hogy égetése során 5 százaléknyi szállópor kerül a levegőbe, és magas a kéntartalma is. Márpedig a kén a frissen bányászott, nagy víztartalmú lignitben lévő vízzel a fűtés során kénsavvá alakul, a kénvas pedig kárt okoz a kazánban és a kéményben. Ezzel együtt is elcsábítja a lakosságot a jobb minőségű, tökéletesebben égő, de drágább import és hazai, barna- és feketeszenektől. Nem véletlen, hogy a Levegő Munkacsoport már ott tart, hogy egyenesen betiltatná a lignit égetését, de azt is szabályoztatná, hogy mit szabad eltüzelni a családi házak kazánjaiban, és mit nem. Ebben Lenkei Péter, a munkacsoport elnökségi tagja annak ismeretében is hajthatatlan, hogy sok háztartás vagy lignitet tud venni, vagy semmit. „A levegő romlására visszavezethető egészségügyi és más nemzetgazdasági károk sokkal nagyobbak annál, mint amennyibe a rászorulók jó minőségű fával és más eszközökkel való segélyezése kerülne” – jelentette ki a Világgazdaságnak. Mint elmondta, a Levegő Munkacsoport összeállított egy programot a hazai levegő javítása céljából, amit visszajelzéseik alapján a parlamenti pártok kedvezően fogadtak.

A mátrai lignit fűtőértéke 2000 kalória körüli, mázsáját áfával 623 forintért kínálja a MERT. Ez fajlagosan sokkal olcsóbb, mint amennyiért a kereskedők hazai vagy import szene hozzáférhető. „Úgy tudjuk ilyen alacsonyan tartani az árunkat, hogy nem veszünk igénybe kereskedőket, a lignit önköltségi árára csak a 8–10 százaléknyi nyereséget rakjuk. Ezt megoldottuk országos szinten is: a 2011-ben 70-80 bizományosi partnerrel és több mint 200 értékesítőhellyel kialakított bizományosi hálózatunk áraira is csak a pluszként megjelenő (főként szállítási) költség és az értékesítő szerény haszna rakódik” – magyarázta a Világgazdaságnak Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója.

Drágák a lignittüzelésre alkalmas kazánok

Tisztában van a lignit hátrányaival Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója is, de, mint kifejtette, a lignitet vásárló réteg egyrészt nemigen engedhet meg magának más energiahordozót, másrészt maga is tudja, hogy milyen berendezésekben tüzelhető a lignit, és milyenekben nem. Ezt igazolja, hogy a mátrai térségben jellemzően 30 éve lignittüzelésre állt családi házaknál nem tud a fűtési rendszerek ilyen ok miatti sérüléséről. Tény, hogy más-más különböző tüzelőanyagokhoz más-más kazán való, de bőséges a lignit elégetésére alkalmas hazai kazánok kínálata is.

A Levegő Munkacsoport szerint viszont drágák a kénsaválló kazánok, még az ilyen kémények ára is 150 ezer forintnál indul, az egyszerre kénsav- és vízállók pedig 200 ezerbe kerülnek.

A Magyarországon kapható barnaszenek fűtőértéke már 2200-4700 kalória közötti, mázsánkénti ára több más tényezőtől is függően 800 forint alatt kezdődik és 4700 forintig tart. „Mi is érezzük, hogy csökkenő fizetőképessége miatt a lakosság egyre nehezebben szerzi be a tüzelőt. Az import barnaszén helyett sokan a hazai barnaszénre állnak át. Akiknek már erre sincs pénzük, váltanak a lignitre, a fára, a még szegényebbek pedig hulladék égetésére” – válaszolt a Világgazdaságnak a borsodi barnaszenet értékesítő Ormosszén Kft. ügyvezető igazgatója. Huszti Béla tájékoztatása szerint bár továbbra is stabil a kereslet cége legdrágább, mázsánként bruttó 2730 forintos, kézi válogatású darabos szene iránt, de egyre kelendőbbek az olcsóbb szenek. Már a nehezen égetethető, de 762 forinttól kapható porszén is nagyon fogy.

A szenek Mercedes kategóriájába tartozó lengyel, cseh és orosz termékek fűtőértéke már 4300–6600 kalória, kéntartalmuk legfeljebb fél százalék a szigorú import előírások miatt. Mázsánként viszont már 4500-6800 forintba kerülnek. Nem csoda, ha zsugorodik például az orosz fekete- és barnaszenet forgalmazó Gránit Plusz Kft. piaca. Legkeresettebb terméke az ömlesztett, az utóbbi időben pedig már a zsákolt barnaszén. „Minőségi oldalról a cseh és a lengyel feketeszén, az ár oldaláról a lignit, a fa és a többi más szén is versenytársa az orosznak. Kényelmi szempontból persze tartja magát a gáz” – mondta lapunknak Szogojan Karina, a cég külkereskedője.

A fa- és a széntüzelést és az egyéb fűtési megoldásokat sokszor csak a családi házak gázfűtésének kiegészítésére használják. A gázzal azonban egyre inkább csak az alaphőmérsékletet tartják fenn.

A Levegő Munkacsoport szerint viszont drágák a kénsaválló kazánok, még az ilyen kémények ára is 150 ezer forintnál indul, az egyszerre kénsav- és vízállók pedig 200 ezerbe kerülnek. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.