A Hódmezővásárhely és Szeged között létesítendő tramtrain pályájának sínjei a MÁV Zrt.-től származnak, azokat egyes, felújítás alatti fővonalakról bontják ki. A megoldással az adott szakaszon a felépítmény létrehozásánál akár 25 százalékot is meg lehet takarítani a NIF Zrt.-től kapott válasz szerint. A beruházó társaságot a Világgazdaság a sínek újrafelhasználásának előnyeiről és kockázatairól kérdezte.
Mint kiderült, az érintett sínek jellemzően a hetvenes évek vége és a kilencvenes évek között készültek, de a mellékvonalakon beépítve műszakilag még további évtizedekig alkalmasak arra, hogy az e pályákon megengedett, óránként legfeljebb 100 kilométeres sebességgel közlekedjenek rajtuk a szerelvények. A tramtrain sínjei
- a 40a (Kelenföld–Pusztaszabolcs),
- a 80a (Rákos–Hatvan)
- és a 100-as (Püspökladány–Debrecen) vonalról származnak.
A síngazdálkodás keretében nem ritka a fővonalak felújítása során megmentett anyagok újbóli hasznosítása
Fotó: MTI/Lehotka László
Bár a használt sínek válogatása, szükség esetén újrahegesztése nagy figyelmet igényel és időigényes is, a NIF válasza szerint emiatt nem csúszik a projekt – sőt tervezetten halad –, mert annak ütemezésénél már számoltak a felújítás időigényével.
Attól sem kell tartani, hogy rejtett hibás sínek kerülnek az új pályára.
A sínek már a bontás előtt alapos vizsgálaton esnek át, a műszaki állapotukat minősítik. E mérések pontos képet adnak a repedések esetleges helyzetéről, a sín kopásáról, a felújíthatóságáról, felhasználásának lehetőségéről. A beépítés után e vizsgálatokat megismétlik, a forgalomba helyezés egyik feltétele az alkalmasság igazolása
– hangsúlyozta a társaság. Így azután az sem merült fel, hogy a tramtrainhez mégis új síneket vásároljanak.
A MÁV Zrt.-nél a síngazdálkodás évszázados gyakorlat – tudtuk meg. A fővonalak korszerűsítésénél elbontott anyagokat – minősítést, felújítást követően – az alacsonyabb műszaki paramétereket igénylő mellékvonalak felújításakor használják. Új sínekkel jellemzően a NIF uniós forrásból megvalósuló projektjeinél a 120-160 kilométer per órás sebességű fővonalakat korszerűsítik, míg a mellékvonali felújításoknál más példa is van a felújított, használt sínek alkalmazására.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
