Bekerített termőföldek

A haza nem eladó - szól a pártelnöki szózat, de a tétel megdőlni látszik. A tények szerint a kisgazda vezetésű FVM is latba vetette kapcsolatait, hogy Magyarországra külföldi agrárbefektetőket hozzon.

Az ügy tulajdonképpen teljesen normális, ha azt nézzük, hogy a mezőgazdaságban kevés a tőke, vagyis forrásokra van szükség, még ha azok külföldről származnak is. Csakhogy nem vet jó fényt az üzletekre, ha megvalósulásukért egy minisztérium jár közben ismeretlen magánszemélyek és cégek érdekében. A kerítés nem tárcafeladat, az ilyen ügyleteket a piacra kell bízni. Az akciók kapásból gyanút keltenek, ha hivatalos köntösbe bújtatva jelennek meg.

Az FVM előző vezetésének többször is meggyűlt a baja amiatt, hogy nem rá tartozó problémákat akart megoldani a gazdasági szereplők helyett. A közvetítés most is ennek látszatát kelti, és különösen heves indulatokat kavarhat, mivel a befektetési tervek óhatatlanul a földet is érintették. Nincs ugyanakkor semmi csodálkoznivaló azon, hogy a külföldiek a telepek és egyéb létesítmények mellett a termőterületeket is meg akarják szerezni. Éppen ezért naivitás azt hinni, hogy a földekre nem tartanak igényt, ha pénzeikkel egyszer már - még ha más irányú agrárbefektetési céllal is - Magyarországra érkeznek.

Az FVM szerepvállalása ráadásul azért is érthetetlen, mert a külföldiek maguktól is jöttek szép számmal az elmúlt két-három évben, sőt, már jóval korábban is. Nem respektálták a földek körüli hazai ideológiai vitákat, és hol legálisan, hol törvénytelenül tulajdont vagy használatot szereztek. Hiába voltak tiltó rendelkezések, egyes becslések szerint ma már egymillió hektárt birtokolnak, miközben a politikusok még mindig azon hadakoznak, hogyan kellene őket visszatartani. Bár a parlament tavaly a szabályozást ismét szigorította, valamennyi kiskapu most sem zárult be. Még néhány ilyen év tehát, és a további védekező intézkedések teljesen idejétmúltak lesznek.

Hazafi lászló