Széchenyi-mínusz

A tavaly év elején indult Széchenyi-terv és az azt a nyáron kiegészítő Széchenyi-plusz a választásokig az Orbán-kormány eredménylistájának egyik főszereplője volt. Okkal lehettek büszkék a különböző célelőirányzatokból finanszírozott, egységes keretbe gyúrt pályázati rendszerre és annak eredményeire.

A Gazdasági Minisztérium 2001. évi pályázatain nyertes 10 955 pályázónak összesen 118,9 milliárd forint állami támogatást ítéltek meg. Feltehetőleg ezen is felbuzdulva a 2002. évi kiírásokra a múlt hét végéig már 13 193 pályázat érkezett. Ez pedig megközelíti a tavalyi számot.

A választási kampányban azonban a meglódult igények ellenére sem esett egyetlen szó sem arról, hogy azokat esetleg nem tudják teljes mértékben kielégíteni, netán fel kell függeszteni pályázatokat. Pedig már akkor is előre látható volt ez, hiszen március végéig közel tízezer kérelem érkezett be. De akkor ezzel az adattal is a Széchenyi-terv sikerét támasztották alá.

A választásokat követően sem húzták meg azonnal a vészharangot, inkább arra helyeződött a hangsúly, hogy a Széchenyi-terv megszüntetésével riogassák a polgárokat. A leendő kormány vezetői azonban minden esetben a program folytatása mellett álltak ki.

Ezek után, mint derült égből a villámcsapás, kiderült, hogy miközben az idei pályázati igények már százmilliárd forintra rúgtak, addig kielégítésükre mindössze 40 milliárdos, szabadon felhasználató keret maradt. Ezért a leköszönő kormány 50 milliárd forinttal megtoldaná a Széchenyi-terv keretét, de ennek előteremtését már az utódjára hagyja. Sőt, úgy hírlik, hogy forráshiány miatt - élve a pályázati kiírások lehetőségével - már a napokban felfüggesztenek néhány pályázatot is. Mínusszal búcsúznak tehát a Széchenyi-terv és a Széchenyi-plusz indítói.

Magos Katalin