Árfolyamdilemmák

Az eseményekben nem szűkölködő hét első napján a jegybank - az Európai Központi Bankhoz hasonlóan - változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat. Tehát nem csökkentett, annak ellenére, hogy a piacokon szemlátomást jelen voltak ilyen irányú várakozások, és ezek rendesen nyomták felfelé a forint árfolyamát. De nem is emelt, pedig a jövő évi inflációs célt (legfeljebb 4,5 százalékos éves drágulás 2003 decemberében) a Magyar Nemzeti Bank saját előrejelzése szerint sem tudja teljesíteni.

Kedden - miközben újabb rekordot döntött a forint az árfolyamsáv erős oldalán - megjelent az új inflációs adat. Októberben a piaci várakozásokat valamelyest meghaladó mértékben gyorsult az árszínvonal-emelkedés: az éves drágulás üteme 4,9 százalék volt, szemben az egy hónappal korábbi 4,6 százalékkal. Ez határozottan jelzi, hogy a gazdaságban véget ért a dezinflációs trend. Az árdinamika növekedése csaknem minden területre kiterjed. Az adatok közül a legkellemetlenebb, hogy úgy tűnik, teljesen kifulladt az erős forint tartós fogyasztási cikkekre gyakorolt hatása. A 2003. évet illetően jelentős piaci pesszimizmus figyelhető meg. Inflációcsökkenést gyakorlatilag senki nem vár, inkább stagnálásra, emelkedésre számítanak az elemzők. Ugyanakkor szembetűnő, milyen nagy a szóródás: a jövő esztendő végére 4,5 százalékos év végi prognózisok ugyanúgy előfordulnak, mint 6 százalék körüliek.

Szerdán a GKI Gazdaságkutató konferenciáján határozottan jelentek meg olyan vélemények, melyek a szigorú monetáris politikát kritizálták. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa szerint az infláció csökkentése nem elsődleges feladat, Surányi György exjegybankelnök pedig tulajdonképpen ugyanezt üzente azzal a kijelentésével, miszerint nem kell sietni a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépéssel.

Eközben a jegybank makacsnak mutatkozik. Ezt látva a piacon elterjedtek olyan pletykák, hogy a monetáris politika irányítói a forint további erősítésének lehetőségeit keresik. Ez, valamint a Moody's meglepetésszerű csoportos felminősítése (Magyarország külföldi államadóssága két kategóriával került magasabbra) tovább növelte a hazai valuta árfolyamát, amely így immár veszélyesen közel került a sávszélhez, ahol a jegybanknak már beavatkozási kötelezettsége van. (MI)