Tervek Irakra
E hét péntek akár kulcsfontosságúnak is bizonyulhat a még meg sem kezdett iraki háború történetében, ha ilyenkor a tervszerűség fölötte állna a meglepetésnek. Nemcsak Hans Blix és Mohamed El-Baradei, az iraki fegyverzet-ellenőrzés két vezetője terjeszti február 14-én a Biztonsági Tanács elé most zárult újabb bagdadi tárgyalásainak eredményeit (esetlegesen: újabb dokumentumok átvétele, tudósok kihallgathatósága, U2-esek kémrepüléseinek engedélyezése), hanem Francia- és Németország is ekkor nyújtja be Irak megszállására vonatkozó ellentervét, s ugyanerre a napra tűzték ki II. János Pál pápa találkozóját Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettessel, a bagdadi nómenklatúra egyetlen keresztény tagjával (a spiritualizmus is helyet kér magának a politikában).
Míg az USA - miután Powell külügyminiszter múlt heti multimédiás BT-prezentációja a várakozásokkal ellentétben nem járt megnyerő eredménnyel - újabb erőket koncentrál az Öböl térségében, arra készülve, hogy egyetlen ütőképes szövetségesével, Nagy-Britanniával heteken belül megindítsa a háborút, s a feltételezett 4-6 hét alatt kivívandó győzelem után Irakot szektorokra bontva hároméves "rendszerváltó" megszállást vezessen be. Mindeközben Berlin és Párizs formailag az ENSZ-ellenőröknek feltételezés szerint növelt létszámára való tekintettel, védőőrizetük gyanánt francia-német ENSZ-haderővel tervezik megszállni az országot. Valójában már a torta szeleteléséről van szó.
A francia-német ötletet váratlan gyorsasággal támogatásáról biztosította Putyin orosz elnök, aki épp a napokban abszolválja legújabb látogatását Berlinben és Párizsban. Közben a szaúdiak olyan határozatot próbálnak elfogadtatni a BT-vel, amely amnesztiát biztosítana az ENSZ-szel együttműködő iraki vezetőknek, az országot viszont megkímélné a feldarabolástól, önmagukat pedig a dominóhatástól. (SzH)
