Deák Ferenc

A Henkel Magyarország Kft. vezérigazgatója

Reálbér-növekedés

"A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a vezetői szinten április elsejétől változtattuk meg a besorolási béreket, a többieknél pedig január elsejétől léptek életbe az új fizetések. A munkaszerződésben az szerepel, hogy évközben akkor kell újabb béremelést végrehajtani, ha az infláció mértéke meghaladja a tíz százalékot, de úgy gondolom, hogy 2003-ban ennek a veszélye nem áll fenn. Az idén a cégnél háromszázalékos reálbér-növekedést kell elérnünk. Az előzetes prognózisok alapján 2003-ban 4,9 százalékos inflációval számolunk. A béremelés differenciált volt, de az nem fordulhat elő, hogy valaki egyáltalán nem kap fizetésjavítást. A nem vezetői munkakörben dolgozóknál is van úgynevezett bónuszrendszer, az egyösszegű prémium kifizetése a Henkel Magyarország eredményétől függ. A vezetőknek is van mozgóbére, ahhoz hármas célkitűzést - a Henkel-csoport, illetve az itteni cég eredménye, valamint az egyéni feladatok - kell teljesíteni."



Bodrogi József

A Halaspack Bt. vezérigazgatója

Hatékonyságjavítás

"Az idén cégünknél hétszázalékos átlagos alapbéremelést hajtottunk végre márciustól. A mérték megállapításánál a tulajdonossal karöltve figyelembe vettük a prognosztizált inflációt s a gazdasági kilátásokat is. A korábbi évekhez hasonlóan a béremelés ezúttal is differenciált volt. Az elmúlt esztendőkben az volt a gyakorlat, hogy előre meghatároztuk, az adott százalékból mekkora legyen a garantált hányad. Az idén ettől eltértünk, hagytunk mozgásteret a helyi vezetőknek, de úgy láttam, hogy ezúttal is hasonló volt az arány, öt százalékot mindenki kapott. Ezenkívül éltünk a lehetőséggel, s a havi étkezési utalványok összegét négyezer forintra növeltük, emeltük a nyugdíjpénztári befizetést is, és a cégnél van 13. havi fizetés is. Ha a cégünknél, illetve az ágazatban lévő béreket öszszehasonlítjuk az uniós átlaggal, akkor láthatjuk, hogy négy-ötszörös különbség van. Ugyanakkor igaz az is, hogy a munka hatékonyságában is nagy a differencia, s e téren nekünk is javulnunk kell."



Dunai György

A Betonút Építő és Szolgáltató Rt. elnök-vezérigazgatója

OÉT-ajánlás

"A cégünknél a korábbi években kialakult az a gyakorlat, hogy a béremelés mértékénél figyelembe vesszük az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlását. Így volt ez most is, de amíg az elmúlt években a felső határhoz közelítettünk, addig az idén 5-6 százalék körül állapodtunk meg, a megnövelt keresetek április elsejétől léptek életbe. A béremelés differenciált volt, én csak a vezetői gárda fizetését állapítom meg, a többiekét rábízom a helyi vezetőkre, akik ismerik az ott dolgozók munkáját. A nagyfokú differenciálásnak egyébként nem vagyok híve. Aki nem végzi el rendesen a munkáját, annak nemhogy fizetésemelést nem kell adni, attól meg kell válnia a cégnek. Szakítottunk azzal a hagyománnyal is, hogy automatikusan magasabb bérrel honoráljuk annak a munkatársnak a teljesítményét, aki már hosszabb időt eltöltött a pályán, illetve a cégnél. Nem korfüggő, hogy valaki milyen minőségű munkát végez, s a kereseteket is ennek megfelelően kell megállapítani."



Beluzsár András

A Jászberényi Aprítógépgyár Rt. vezérigazgatója

Tartós recesszió

"Ötszázalékos alapbéremelést hajtottunk végre január elsejétől visszamenőleg. A szakszervezettel megállapodtunk abban is, hogy augusztusban felülvizsgáljuk az eltelt időszakot, s amennyiben lehetőség lesz rá, akkor a második fél évben lesz még egy emelés. Őszintén szólva erre egyelőre nem sok esélyt látok, hiszen a gépiparban a nyugat-európai recesszió még minidg tart, s a konkurenciaharc kedvezőtlen hatással van az eredményre. A béremelés differenciált, de olyan nem fordult elő, hogy valaki teljesen kimaradt volna az emelésből. Mozgóbérként személyenként évi 50 ezer forintos keretet hagytunk jóvá, ami meglehetősen kevés, de egyelőre többre nincs lehetőségünk. Tizenharmadik havi fizetés is lesz, tizenöt nap alapbér kifizetése garantált, s az eredményektől függően ez még növekedhet. Fontos szempont, hogy a teljesítmények és a bérek összhangban legyenek, s a korábbi években a magyar gazdaságban ez nem mindig volt így."



Horváth István

A Kontavill Legrand Rt. vezérigazgatója

Béren kívüli juttatás

"Január elsejétől átlagosan 7,9 százalékos emelést hajtottunk végre. A differenciálásnál a Hay értékelési szempontjait vettük figyelembe. Annak alapján az emelési skála 0-15 százalék között mozgott. Cégünknél igyekszünk kombinált jövedelempolitikát megvalósítani, s új elemként bevezettük az úgynevezett cafeteriarendszert is. A béren kívüli juttatások keretében személyenként évi 110 ezer forintos összeget állapítottunk meg, s a dolgozók maguk dönthetik el, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül mit választanak. A személyi adó módosítása kedvező volt az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozóknak, akiknek így a nettó jövedelmük növekedett. A közép- és felső vezetőknél is van mozgóbér, a bónusz az első kategóriában az alapdíj húsz százaléka, az utóbbinál pedig 30-40 százaléka. Fontos szempont, hogy a béreink versenyképesek legyenek. Ennek vizsgálatánál szintén a Hay értékelési szempontjaira támaszkodunk, s ennek alapján a kép nem kedvezőtlen."