Abszurd vita a munkaerőről

Lehangoló bizonyítványt állított ki magáról Magyarország és Szlovákia, amikor a nyilvánosság előtt kezdett abszurd polemizálásba arról, hogy mi lenne, ha... Mi lenne, ha cigánygyerekek potyognának az égből, és Magyarországot tömegesen ellepné a lengyel meg a szlovák munkaerő a csatlakozás után, mert az ismert korlátozások miatt nem tud Németországba menni.

Mi lenne? Kemények lennénk, lehúznánk a sorompót - sajnos ez volt Balázs Péter mondandójának üzenete pozsonyi értelmezésben (még ha nem is ezt mondta, így lehetett érteni). Nem csoda, hogy felhorkant a szlovák nemzeti büszkeség: mi sem engednénk be egy lelket sem Madarskóból! És még nem volt vége, Burány Sándor alkalmasnak vélte a témát népszerűsége javítására, ő is megmondta a frankót: szükség esetén élni fogunk a védintézkedés lehetőségével.

Hagyjuk most, hogy mennyire értelmes dolog kormánytisztviselők részéről hipotézisekkel csatázni. Ne menjünk bele abba sem, mennyire valószínűtlen a tömeges munkaerő-áramlás Szlovákiából Magyarországra, amikor a szlovák meg a magyar munkaerő még 20-30 kilométeres körzetben sem mobil, nemhogy átlépné az országhatárt. Sőt, még csak azt se firtassuk, hogy miért nem olvassák el a felelős tisztviselők előbb a csatlakozási szerződést, mielőtt nyilatkoznának (akkor ugyanis kiderülne, hogy hasonló lépésekre nincs lehetőség).

Maradjunk annál, hogy mi értelme egyáltalán a téma felvetésének egy olyan tisztviselő részéről, aki májustól az első magyar EU-biztos lesz. És éppen ebbéli minőségében nyilatkozik annak az EurActiv.comnak, amelyet idehaza igen kevesen olvasnak, ellenben a brüsszeli EU-társadalom köreiben igen népszerű site. Márpedig nyilatkozni úgy célszerű, hogy figyelembe vesszük, ki fogja olvasni a nyilatkozatot. Ha eurokratáknak beszélek, olyan témákat vezetek elő, amelyek azt mutatják, mennyire európai a gondolkodásom. Nem adok rögvest példát abból, mennyire kisszerű és önmagával elfoglalt még mindig ez a szerencsétlen Mitteleuropa. Balázs Péter egyébként nem is így tett. Nagyszerű interjút adott, az inkriminált rész kivételével a legelvakultabb föderalisták is elismerően csettinthetnek, érdemes végigolvasni. De ezen a ponton súlyosat hibázott.

Hogy mi a tanulság? Nyilatkozat közben mindig érdemes végiggondolni, mit fog kiemelni a szövegből a szerkesztő.