Kamatvágás után: Az árstabilitás kapujában

Ha inflációs jelentés, akkor meglepetés a kamatdöntésben - erősíthetjük meg az idei év tanulságát a tegnapi események után. A monetáris tanács 50 bázispontos kamatmérséklése eltérést jelent a megszokott "egynegyedes tempótól", és ezt megint csak az okozza, hogy a jegybanki szakértők inflációs előrejelzése az amúgy sem pesszimista piaci várakozásoknál is kedvezőbb képet fest a jövőbeni árfolyamatokról.

Ugyanakkor az idén most a leginkább szembetűnő, hogy mennyire súlytalanok a monetáris politika döntései. A monetáris tanácsnak ugyanis - figyelembe véve a döntések begyűrűzési idejét - fél szemmel már a 2007. eleji inflációra kell figyelnie. Ehhez a szokásos bizonytalanságokon túl "csupán" azt kell figyelembe vennie, hogy a januárban belépő áfacsökkentés hatása mekkora lesz, a következő januárban ebből mennyi marad benne a várakozásokon keresztül a fogyasztói árindexben, milyen lesz a választási év gazdaságpolitikája, és melyek lesznek a következő, ismeretlen színű kormányzat első döntései. Ilyen körülmények között monetáristanács-tag legyen a talpán, aki megmondja, milyen árfolyammal érhető el szűk másfél év múlva esedékes 3 százalékos cél.

A monetáris politika helyzete különösen szembetűnő akkor, ha megfigyeljük, hogy a kamatpolitika az utóbbi években nem igazán tudta aktívan menedzselni az árfolyamot, hanem tulajdonképpen csak arra volt képes, hogy a piaci elvárásoknak megfelelő hozamszint biztosításával stabilan tartsa azt. Csupán szerencsés véletlen, hogy az adott világgazdasági környezetben és a 2003-ban összeszedett hozamelőnyünknek köszönhetően ez a magatartás szorgalmas vagdosásban nyilvánulhatott meg.

Nehéz helyzetben van a monetáris politika azért is, mert éppen ilyen körülmények között kell levezényelnie az inflációs célkitűzéses rendszer átalakítását, az év végi célok teljesítése helyett rátérve a folyamatos célkövetésre. A várakozásoknak megfelelően ezt nem is lehetett teljesen konzisztensen levezényelni, az indokoltnál kicsit korábban tűntek el az év végi előrejelzések, és a 2006. végi 3,5 százalékos "elméleti" célhoz képest erős döccenőt jelent a 2007. januári 3 százalék. Igaz, ennyi technikai nehézséget minden bizonnyal megér, hogy gyakorlatilag megérkeztünk az árstabilitás korába.