Csontvázak a kormány költségvetési ládájában
Úgy tűnik, a kormányzat három éven keresztül folytatott kitartó tevékenysége, hogy becsapja magát és a világot az államháztartás valós helyzetét illetően, épp a választási évre fullad ki végérvényesen. Pedig politikusaink olyan fantáziát mutattak a könyvelési technikák terén, amelyet sokan megirigyelhetnének. Gondoljunk csak bele: néhány hete még egészen komolyan gondolta a Pénzügyminisztérium, hogy 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitre komponálja azt a 2006-os büdzsét, amelynek tényleges hiánya 9-10 százalék körül is csak akkor áll meg, ha a választási évekre jellemző költekezéssel nem számolunk.
Hogy miként jutottunk ide? Az állam a száznapos program keretében irreális determinációkat vállalt fel, majd fejét homokba dugva egyetlen apró lépést nem tett azért, hogy ezeket tartós kiadáscsökkentéssel ellentételezze. Ehelyett minden lobbiérdek előtt meghajolt, a tervezés során egyre elképesztőbb optimizmussal becsülte meg a bevételi előirányzatokat, majd mindezt tetézte a fegyelmezetlen gazdálkodással (például egy év alatt 20 ezer fővel bővült a költségvetési szektor létszámállománya). Emellett - rövid távra elkendőzendő a problémákat - egyre vadabb könyvelési trükksorozatokba kezdett. Az első perctől kezdve jellemző volt, hogy a kiadásokat előre és hátra tologatták, igazolandó a tárgyév jó eredményeit. Aztán utólag persze kiderült: a hiány mégsem annyi, amennyi. A tavalyi nagyjából a duplája annak, mint amelyet év elején elterveztek, és 30-40 százalékkal magasabb az év végén bejelentettnél.
A legijesztőbb az a határtalan voluntarizmus, amely az egész szomorú történetet jellemzi. Legszebb példája ennek az alig leplezett büszkeséggel kezelt sztrádatrükk: az autópálya-építés költségeinek költségvetésen kívülre szervezésével a kormány letudni vélte teljes idei konszolidációs kötelezettségét. Amennyiben az Eurostat valóban az egész ezzel kapcsolatos kutyakomédiát elutasítja, vagy további csontvázakat talál a kormány költségvetési ládájában, több évvel tolódik a 2010-es euróbevezetési céldátum.
Itt állunk tehát néhány lépésnyire a színvallástól: 2002 óta (államadósságunk jelentős emelkedése mellett) minimálisan sem sikerült csökkenteni az abszurd szintről induló költségvetési deficitet. Jöhetnek az új fogadkozások és az újabb trükközések - ha még elhiszi valaki.
